Új rovatot indítunk a Rozsdagyárban: ebben vagy egy ismert zenészt vagy egy elvetemült, megszállott rockrajongót (talán éppen Téged!) kérünk fel 10+1 általunk választott zenei videó kritizálására és pontozására, ezért neveztük el ezt a különleges interjút Videológiának. A összhatást kell értékelni, ebben természetesen a zenekar fazonjának, a rendezői elképzelésnek, azaz a látványnak is fontos szerepe van, de a lényeg mégis a zene.

A remélhetőleg hosszú életű, és tetszést arató sorozat első részében Kátai Tamás vállalta, hogy megtekinti és röviden jellemzi a Mr. Zoom által számára feltálalt videókat. Ezek egy részéhez azért esett a választás, mert feltehetően Tamás zenei ízléséhez közel állnak, esetleg régi kedves ismerősök, de próbáltunk számára újat is mutatni, hátha éppen általunk talál rá valami jóra... Lássuk hát, miképp értékelte Tamás a felhozatalt! 

1. NIGHTWISH - Noise (2020)

Az első két Nightwisht sokat hallgattam, de aztán túl bombasztikus lett a zene nekem. Ez egy korrekt dal, de a zenekar élőben az igazi Floorral. Jó sok filmzenét hallgathatnak még mindig, a nyitóriffről rögtön a Game of Thrones jut eszembe. A téma maga kicsit szájbarágós, de erről elég nehéz nem didaktikusan beszélni. 7/10

2. TOOL - Schysm (2001)

Fantasztikus a dal és a videó is, nem nagyon lehet mást hozzáfűzni ehhez. Nekem a tavalyi album is nagy kedvenc, hiába sokkal pőrébb és szellősebb. Itt azért még sokkal innovatívabb volt a Tool, nagyjából el is értek a kreatív csúcspontjukhoz. 10/10

3. PARADISE LOST - Fall From Grace (2020)

Imádtam a régi Lostot, az "Icon" talán a legtöbbet hallgatott lemezeim egyike, az első albumukat meg még akkor vettem meg CD-n, amikor még bőven nem is volt CD-játszóm, csak évekkel később, annyira szerettem. Aztán az évek alatt sajnos egészen érdektelenek lettek az aktuális lemezek. Nicknek teljesen kifújt a durva hangja, egészen kiábrándító módon, és ezt az utolsó lemezt is nagyon panelesnek érzem, ami persze valóban nehezen elkerülhető a tizenhatodik lemez környékén. De például a múltkorin ott volt a Beneath Broken Earth, az nagyon jó lett, bár inkább My Dying Bride-dal, mint PL.  6/10

 4. KYLESA - Tired Climb (2010)

Szeretem a Kylesát, friss hangzás és hozzáállás volt ez annak idején, kár hogy abbamaradt a munkásságuk. Az egész dal és a klip is a kilencvenes éveket idézi, ami számomra mindenképpen hatalmas plusz, az az időszak varázslatosan kreatív volt. 8/10

5. IGORR - Ieud (2017)

Az Igorrrt is izgalmasnak találtam, de az is igaz, hogy hamar teletömik az ember fejét. Mindig pengeélen táncolnak az öncélúság és a formabontás között, de nálam működik. Egyébként több kapcsolódási pont is van, Gautierre  maszterelte a Blood Music által kiadott három Thy Catafalque albumot vinylre és Laure-t is ismerem, az augusztusban megjelenő szólóalbuma (Ricinn) nagyon szép, érdemes lesz meghallgatni annak, aki szereti a hangját. 8/10

6. MADRASS - Vihar után (2018)

Ezt a zenekart még nem ismertem. Tetszik, hogy nem ez a klasszikus bánatos folkos pop/rock, hanem kicsit elkalandozik zeneileg és szövegileg is. Ha ezt tényleg így eljátszották a stúdióban élőben, az nagyon derék. 8/10

7. PASCUALA ILABACA - Lamenta La Canela (2010)

Nahát, ez nagyon szuper! Ez a jazzes alap a színes latin folkkal nagyon jól működik, van benne hülye szaxofonszóló is, szép. És mint minden tisztességes spanyol nyelvű dalban itt is elhangzik a corazón szó. 9/10

8. PSYCHOTIC WALTZ - While The Spiders Spin (2020)

Az egész lemezt még nem hallottam, de ez a dal teljesen méltó az életművükhöz. Itt is dolgozik az a szürkés melankólia, ami régen is dolgozott, csak a fuvolát szerettem volna még hallani benne. 8/10

9. TIAMAT - Gaia (1996)

Jaj, hát ez klasszikus! Az egész "Wildhoney" lemez az az elejétől a végéig, csodálatos darab. Ezt is annyit hallgattam, hogy kívülről tudom a szövegeket. Nekik sem sikerült később már ezt meghaladni, bár a "Deeper Kind Of Slumber"-t is imádom. Kár, hogy a klip miatt levágták a dal végét. 10/10

10. THY CATAFALQUE - Embersólyom (2019)

Erre mit kell mondani? Nagyon élveztük a forgatást, az utolsó szép hétvégét sikerült elcsípni tavaly ősszel a Bükkben, szerintem mind a heten akik ott voltunk, sokáig fogunk emlékezni rá.

+1 JZSUK - PINK FLOYD - High Hopes feldolgozás - Kolozsvárról (2015)

Ez egy nagyon kedves dal a számomra, hihetetlen, hogy szó szerint néhány hangból építették fel, mégis mennyire komoly érzelmeket tud kiváltani. Ez a feldolgozás nyilván nem professzionális, de szépen összerakták. Bár én nem ezt választottam volna, ez egy intim, bensőséges dal, kórusra áttenni nem annyira szerencsés. 6/10

Fotó: Kudlik Gyöngyi