A minap azon gondolkodtam, hogy vajon megéri-e a drága időnket ismeretlen lemezekre pazarolni ahelyett, hogy a legnagyobb kedvenceink anyagait hallgatjuk inkább rongyosra. Aztán hamar levontam a következtetést: mivel azokat már valóban szénné hallgattam, így nem marad más, mint folyamatosan újakat felfedezni és megismerni.
Az orosz death metal gépezet, az Aborted Fetus még 2000-ben kezdte meg működését; mára már csak egyetlen eredeti tag, Alexander "Meatgrinder" Andreev gitáros-énekes maradt meg a zenekar akkori felállásából. A hetedik nagylemezüket dobták nemrég piacra, mely a Comatose Music gondozásában látott napvilágot 2020. szeptember 11-én "Pyramids Of Damnation" címmel.
Aki esetleg érzékeny arra, ha egy death metal banda kísérletező kedvű, sok-sok melódiát vagy éppen tiszta éneket csempész az ultrabrutál témák közé, annak tökéletes választás lehet az Aborted Fetus, ők ugyanis nem élnek ezekkel a lehetőségekkel: brutális, nyers death/grind muzsikát tolnak, ahová csak nagy ritkán ékelődnek be dallamok, maximum a gitárszólók tekintetében.
A hangzással sem sokat szöszmötöltek, szinte már-már demószerűnek hat, de egyáltalán nem zavaró, tökéletesen illeszkedik ezekhez a zsigeri témákhoz. A lemezanyag viszont meglepően hosszú: kicsivel több mint egy óra. Ez azért kevésbé megszokott jelenség egy death metal album esetében, ritkán nyújtják ilyen hosszúra a játékidőt. Viszont, ha nem pakolják tele tölteléknótákkal, akkor ezzel sincs különösebb baj.
A rövid, instrumentális nyitó tétel, a Pharaoh's Disasters a Bolt Thrower szellemiségében fogant. A kiváló indítás után a Earth's Bloody Punishment következik, melyben húzós riffelések és darálós témázgatások versengenek egymással. Az Execution By Toads középtempós súlyozással kezd, majd itt is beköszön némi dara, a tempóvariálgatás aztán végigkíséri a dalt. Ismét a húzós riffeké a főszerep az Invasion Of Bloodsucking Insect című darabban.
A keleties Queen's Prophecy meg úgy általában a lemez központi témaköre, ahogy a lemezborító is kissé a Nile-ra hajaz. A Cattle Pestilence is hozza a király ötleteket, a Goddess Of Chaos szintén. Kíváncsi voltam, vajon mikor fogom megunni a lemezt, hiszen több mint egy órát úgy kitölteni ezekkel a brutál dalokkal, hogy ne fulladjon unalomba, nem kis feladat. De nem igazán fárasztott le, mert a szerzemények bővelkednek a jobbnál jobb témákban. Egyedül az ének szürkül be egy idő után, mert nagyon egysíkú, semmi változatosságot nem vittek bele ezen a téren.
A "Pyramids Of Damnation" összesen tizennégy dalt plusz egy outrót tartalmaz. Az orosz halálmetal brigád egy picit talán valóban túltolta a játékidőt, de ez legyen a legnagyobb hibája az albumnak. Nem alapmű, ám igényes, korrekt death metal muzsika.
8,5/10
