Rozsdagyár

HEVILAN - Symphony Of Good And Evil (2021)

2021. február 28. - Dazoll

603770.jpg

Annak idején a Sepultura nagy hatást gyakorolt rám, de nem csak zeneileg. Azóta mindig kíváncsi vagyok, milyen zenekarok bukkannak elő Dél-Amerikából, azon belül épp Brazíliából. Az már más kérdés, hogy mondjuk a Nervosa-n kívül nem is nagyon keltette fel más az érdeklődésem. Így hát kíváncsi voltam, hogy a szintén Brazíliából származó Hevilan mit produkál. Stílusilag el is üt a fentebb említettektől: a "Symphony Of Good And Evil" egy ízig-vérig heavy metal lemez.

A csapat 2005 óta aktív, mégis az új korong csak a második a sorban, ráadásul ez egy konceptalbum a jó és rossz harcáról. Sablonosan hangzik, nincs is új a nap alatt. A zenekar se tágít a kijelölt úton és a stílushatárokon, olykor szimfonikus elemekkel és kórusokkal egészítik ki muzsikájukat: adottak hát a zenei elemek és a téma. Könnyen unalomba fulladhatott volna az egész, de meglehetősen erős anyagot sikerült összehozni a csapatnak, van is min csemegézni.

Lényegében nyolc dal van tizenkét tételben. A nyitó Dark Parasite egyből megadja a hangulatot, jó riffek, fülbemászó refrén, remek kezdés. A következő Rebellion Of The Saints szintén jól indul, de összességében kicsit lóg a levegőben. De aztán a Great Battle és a Here I Am kárpótolnak, remek darabok. Eltalált súly- és dallammennyiséggel, együtt énekelhető énekkel (már első hallgatás után is).

Majd a banda megmutatja a lágyabb oldalát is az Always In My Dream képében. De sajnos ez nem egy eltalált dal, a végére kicsit unalmas és le is ülteti a lemezt. Ezen a Devil Within Part I Evil Approaches se segít, csak hangulati átvezetőként szolgál. Egyfelől jó, mert megtartja a hangulatot, de ezzel unalmassá is válik. Jön a folytatás: A Devil Within Part II Hammer Of Gods kétségkívül az album legerősebb nótája. Minden benne van, ami jellemzi a zenekart: igazi heavy metal himnusz lehetne.

A Waiting For A Right Time ismét egy ballada, de nem olyan unalmas, mint társa. Sokkal feelingesebb, több kreativitás is szorult bele, ennek képében elődje még fölöslegesebbé válik. A végére marad a címadó dal négy fejezetre lebontva. Ebből a nyitó Part I Revelation és a záró Part IV Epilogue szintén csak hangulati átkötők, mint inkább különálló szerzemények. Kellemesek, de mivel nem rövidek, unalomba fulladnak. A két középső rész a Part II Dark Ages és a Part III Song of Rebellion se tartogat már újat, amit a zenekar már ne mutatott volna be, de egységes és szintén jó dalok.

Az egész lemez remek hangulattal és atmoszférával rendelkezik, jól fel van építve. A hangzás is kiváló. A hangszerek jól szólnak és jól is bánnak velük, a zenészek kitettek magukért, ez látszik a végeredményen is. Viszont a borítóval nem vagyok kibékülve. Az anyag március 19-én jelenik meg a Brutal Records gondozásában.

8/10

hevilan.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://rozsdagyar.blog.hu/api/trackback/id/tr7616443318

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása