Rozsdagyár

CONCLAVE - Dawn Of Days (2021)

2021. május 20. - chris576

188539223_1185288991912801_3914035030558506130_n.jpg

Szinte hidegzuhanyként ért az egyesült államokbeli heavy/doom/death metal banda, a Conclave 2021. április 23-án az Argonauta Records gondozásában megjelent második nagylemeze, a "Dawn Of Days". Az addig megvan, hogy a műfajban egész jó korongok láttak mostanában napvilágot, de a Conclave egyenesen a doom metal trónjára repítette magát ezzel az anyaggal.

Lássuk akkor, hogy miről is van szó! Ezek a srácok egész egyszerűen megírták az évtized egyik legjobb doom metal lemezét. Itt aztán marha nehéz lenne bármit is megkritizálni, hisz a "Dawn Of Days" egy kerek egész, kikezdhetetlen remekmű. Olyan brutális érzelmi töltet árad belőle, hogy vörösen izzó szemű démonná változtatja az embert arra a háromnegyed órára, amíg bömböl a hangfalakból ez a doom/death szörnyeteg.

A gitárok buldózerként ontják magukból a bivaly riffeket és a melankolikus, éjfekete melódiákat; az énekes embertelen, kolosszális és tekintélyt parancsoló, öblös halálhörgései pedig olyanok, mintha egyenesen a pokolból törnének elő.

A rendkívül sötét és depresszív atmoszféra monumentális doom-himnuszokban csúcsosodik ki, melyek enyhén szólva is hipnotizálják a hallgatót. A Conclave olyan '90-es évek eleji doom/death bandákkal hozható párhuzamba, mint az Anathema, a My Dying Bride, a Paradise Lost vagy a Cathedral. Számomra ezt az időszakot idézték meg leginkább, egyfajta nosztalgikus érzés is megszállt a lemez hallgatása közben.

A címadó dallal nyitnak: az akusztikus felvezetés után berobban egy monumentális doom riff, mely teljesen a hatalmába keríti a hallgatót, lehetetlen szabadulni tőle. Érkezik a Death Blows Cold: a kezdés amolyan heavy/doom-féle zakatolás, majd éjfekelte death/doom metal kerekedik belőle. A Haggard is nagyjából ilyen húrokat penget, hasonlóan magas színvonalon.

A Thrown Of Spikes tonnás súlyú riffel operál, középtájt pedig egy kis Trouble-hatás is befigyel. A tizenhárom és fél perces záró tétel, a Suicide Funeral minden idők egyik legkomolyabb doom/death himnusza: a dal gerincét alkotó szívbemarkoló gitártéma fájdalmasan szép, órákig tudnám hallgatni.

A Conclave második nagylemeze egész egyszerűen kihagyhatatlan a doom metalt kedvelők táborának. Méregerős dalok alkotják a háromnegyed órás korongot, melyet kiváló hangzás és pazar borító foglal keretbe. Annyira a hatása alatt vagyok még az anyagnak, hogy egyelőre nem is vagyok hajlandó mást hallgatni.

10/10

187729422_303330661284974_5392970439686267690_n.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://rozsdagyar.blog.hu/api/trackback/id/tr3116567426

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása