A 2010-től 2018-ig működő finn doom metal csapat, a Church Of Void 2019-ben feltámadt hamvaiból és Fimir néven kezdte meg újból a működését. Idén július 30-án jelent meg "Tomb Of God" című bemutatkozó nagylemezük az Argonauta Records gondozásában.

Nehéz ebben a műfajban újat mutatni, ugyanis eléggé korlátozottak a lehetőségek: eleve a lassú, cammogós tempó a meghatározó, a hangszerelés pedig szintén szűk keretek közé szorul. A Tony Iommi-féle vaskos kvinttologatás mellé csak nagy ritkán ékelődnek be ettől eltérő jellegű zenei megoldások, ének tekintetében pedig szintén nincsenek nagy különbségek, nem jellemző a vokális sokszínűség.

A melodikusabb ösvényen haladó csapatok viszont több embert szólítanak meg a könnyebben befogadható jelleg miatt, mint a sötét, komor és nyomasztó atmoszférával rendelkező formációk. A Fimir bár alapvetően vastag riffekkel bombázza a hallgatóságot, a muzsikájuk mondhatni barátságos, sokkal inkább a fény felé tereli az embert, mintsem a sötétségbe taszítja.

Hat szerzemény gördül végig az albumon, ezek majdnem mindegyike hat perc feletti, telis-tele fülbemászó dallamokkal. A srácok nagy hangsúlyt fektettek a komponálás során a melodikusságra: a hallgató negyvenhárom percen keresztül fürdőzik a dallamtengerben, hol egy harmonikus gitárszóló, hol egy könnyedén dúdolható refrén, hol pedig egy-egy melodikus gitárriff révén.

Mindezek ellenére cseppet sem mondható nyálasnak az album: az alapok tekintélyes súlyt képviselnek, vastagon, telten süvítenek a gitárok, hatalmasat szól a dobcucc, a négyhúros pedig bivaly módon dörmög. A lemezt nyitó One Eyed Beast szárnyaló dallamvezetése szó szerint odaszögezi az embert a hifi cucc elé. Ezt követi a sabbathos riffelésű Horde Of Crows, majd a White Wolf nagyívű gitártémája és a döngölős riffjei emelik tovább a hangulatot.

Az Obsidian Giant a gótikus doom irányába mozdul el: a Type O Negative szelleme lengi körül a dalt. A Temple Of Madness a legsúlyosabb darab a lemezen, de ebbe is bekúszik egy kis melodikusság. A Mausoleum Craft is hasonlóképp építkezik: a nyolc perces doom monstrum jóval borultabb, mint a lemez első fele.

A Fimir debütalbuma leginkább a dallamos doom metal zászlaját emeli a magasba, de súly tekintetében sem kell szégyenkezniük a srácoknak. Erős bemutatkozás, izgatottan várom a folytatást.

9/10