Március 25-én jelent meg a brit Desert Clouds "Planexit" című albuma. Mivel ezidáig semmit nem tudtam a zenekarról, kicsit kutakodnom kellett utánuk. Sajnos így sem lettem információgazdagabb velük kapcsolatban.
A csapatot 2008-ban alapította David Land és Val Wallace. Eddigi anyagaik a "Floating Oar" (2015), a "Time Distortions" (2017) sorlemezek és a "Nothing Beyond The Cage" EP (2019). Az album címe egy szójáték, amely utalás a Brexitre és alapjában véve egy koncept akbum. Ahigy a zenekar fogalmaz "Ez egy utazás egy emberi lény belsejében, egy névtelen ember képviseletében, aki megpróbál menekülni a környezete elől, ami túlterheli őt".
A zenekar pszichedelikus grunge-ként jelöli meg a saját stílusát, amit én még kiegészítenék annyival, hogy jókora stoner hatás is érződik a dalaikban. Annál is inkább, mert a gitártémák nagyon kidolgozottak és komplexek. Már-már azt mondanám, hogy progresszívek.
Az a fajta muzsika ez, melyet otthon, profi cuccon, elmélyülten kell hallgatni, hogy előjöjjenek a finomságok. Tekintve a szegényes információkra, a videoklip hiányára, a srácok nem is szánják többnek ezt az anyagot, nem kívánnak mainstreammé válni. A karanténidőszak pedig időt is adott a dalok csiszolgatására. Ha a Doors a '90-es évek elején lett volna aktív és beszippantja őket az éppen csírázó grunge, valami hasonló zenét játszottak volna.
A Desert Clouds tagjaira is teljesen nyilvánvalóan nagy hatással voltak Jim Morrisonék. Mint ahogy olyan bandák is, mint az Alice In Chains, a Pearl Jam és a Stoned Jesus. Igazán pszichedelikussá a doomosan elhúzott ének teszi. Néhány spangli után garantáltan elrepíti az embert. De nem feltétlenül kell hozzá az sem, csak egy jó füles és csukott szem.
Mindazonáltal nem egy könnyen emészthető anyag. Nekem is harmadik nekifutásra sikerült végighallgatnom. Az album kilenc dalából négy hat percen felüli. Akadnak köztük lendületesebb, gyorsabb dalok is, mint a Mamarse, vagy éppen sötét balladák, mint a Wheelchair és a Staring At The Midnight Sun.
Mint ahogy a zenekar Facebook-oldala is igen szegényes infókban, így az album promótálására sem fordítottak túl nagy hangsúlyt, gondolok itt a videoklip hiányára. viszont az album teljes egészében végighallgatható a YouTube-on.
7/10
