
Az Idol Of Fear egy underground kísérleti black metal banda, mely a harmadik nagylemezét jelenteti meg immáron a saját kiadóján keresztül. Az anyag elmondásuk szerint az eddigieknél jóval pesszimistább légkört és szövegeket hordoz. A gyász és a melankólia leple szépen végigterül a dalokon, de mégsem válik teljesen nyomasztóvá.
Az Idol Of Fear 2011-ben alakult meg a kanadai Ontarióban. 2014-ben kiadták a debütáló lemezüket "All Sights Affixed, Ablaze" címmel, majd 2018-ban jött a folytatás a "Grave Aperture" képében. A harmadik és egyben legfrissebb korong a "Trespasser" nevet kapta. A csapatot Kalei Lynn Reid (basszus), Doug Belcourt (dobok), Dave Bach (gitár) és Austin Myers (ének) alkotják.
A "Trespasser" zömök anyag lett, kilenc tétel háromnegyed órában. Stílusát tekintve remekül lavírozik a black – death – doom metal szentháromságban. A nóták kivétel nélkül mind középtempósak és sok szerepet kapnak a szintetizátorok is, mint hangulati elem. A lemezen végig megfigyelhető a lüktető dobjáték, a ringatózó basszusfutamok, a hipnotikus gitárok és a markáns, inkább death metalt idéző ének.
Az albumot a The Flayed Horizon nyitja, mely remekül bemutatja, hogy mit is kíván elénk tárni a zenekar: sejtelmes szintetizátorintró, hangaláfestés és a hangszerek szerepe mind megszólalásban, mind tematikában megmutatkozik, melyeket sikerült úgy egymásra pakolni, hogy megadja azt az esszenciát, mely egy kis pluszt kölcsönöz az egésznek. Erős nóta, a dobmunka meg külön kiemelendő. A következő szerzemény, az Angel Dust szintén nagyon erősre sikerült, a kedvencem a lemezről, köszönhetően a remek gitártémájának, mely egyszerűen magával ragadó.
Ezek után kicsit megül a korong a Cheirotina – Phantom – Trespasser képében. Követik a receptet, de hiányzik az a plusz, ami az első két nótánál megvolt. A hangulat ezeket a tételeket is átjárja, de kicsit unalmasnak hatnak. Igazából nem rosszak, de a lemez többségét nézve kicsit lemaradnak mellettük. Túl borúsak és melankolikusak lettek, pedig a címadót még orgonákkal is próbálták színesíteni. A Cheirotina érdekessége, hogy Pavel Chesnokov Let My Prayer Rise című énekével kezdődik, ami ad egy kis misztikumot is a dalnak.
Aztán újra helyrebillen a mérleg nyelve. Az In Cold Light Of Dawn – Alone With You - What You Came To Find hármasban már ott a kezdeti szikra, szintén erős darabokra sikerültek. A záró Endless egy háromperces instrumentális hangulati levezető, mindenféle durvulás nélkül. Igazából rendben van, de le is lehetett volna hagyni.
A "Trespasser" végig súlyosan, komótosan lépked, sokat ad a hangulatra és működik is a végeredmény, úgymond megvan a maga bája. A zenekar a harmadik nagylemezére kellőképpen megérett, és egy erős anyagot pakolt le az asztalra. Ha kicsit izmosabb lenne a középrész és kicsit feszesebbre vették volna a lemezt, egy karnyújtásnyira lettek volna a tökéletestől, mert a potenciál bennük van.
Az Idol Of Fear a keverésen kívül, mely Jeremi Bezier munkája, szinte mindent magára vállalt, ami lehet, nem volt a legjobb ötlet. Úgy érzem, a hangszeres szekció kicsit háttérbe tolódott, leginkább a basszus, míg az ének teljesen előtérbe lett helyezve. A felvételek a Blackout Stúdióban készültek, a borítót Rotten Fantom készítette. A "Trespasser" március 11-én jelent meg a Somnolence Productions gondozásában.
8/10