A metalzenére gyakran hivatkoznak rétegműfajként, de így is számtalan ága gyökeredzett az idők alatt, mely kisebb-nagyobb népszerűségnek örvendett. Ha úgy tekintjük, ennek a rétegműfajnak is van olyan alstílusa, mely sosem ért el fősodorbeli sikereket és csak a legelvetemültebb fanatikusok hallgatják, és az minden bizonnyal a grindcore.
Ennek ellenére a nemzetközi színtér erős, de magyar viszonylatban nem túl rózsás a helyzet, hiába sorakoznának a bandák, a kisméretű underground színtér nem tud sokakat fenntartani, így eltűnnek a süllyesztőben. A kivétel erősíti a szabályt, mert a Jack zenekar már negyedévszázada aktív a színtéren.
A Jack ’96-ban alakult, akkor még brit punk feldolgozásokat játszva. A tagcserék nem kímélték a csapatot és a változások új zenei irányt is mutattak, egyre inkább alakult át a zene grindcore, vagy ahogy ők nevezik, grindpunk muzsikává. A brigád abszolút nem nevezhető lustának, hisz nem csak lemezekben bővelkednek, de sok megosztott kiadvánnyal is előrukkoltak az évek alatt, a legutolsó nagylemezük 2016-ban jelent meg "Neurózis" címmel.
A négyes új lemeze "Lobotómia" névre hallgat, és igazi pusztítást végez. Grind anyag révén rövid, és szélvész gyorsasággal aprítja a hallgatóságot, kis egyperces szösszenetekben zúdítják ránk az ukázt. A "Lobotómia" tizenöt új nótát tartalmaz, valamint hat koncertfelvételt, melyek a pesti Riff Raff klubban kerültek rögzítésre, de ezzel együtt is a teljes játék idő huszonöt percet tesz csak ki.
Semmi előjáték vagy felvezető, a Vérbe fojtott jövő kíméletlenül belecsap a darálásba. A banda vehemenciája szerencsére kitart a lemez végéig, úgy robog át rajtunk az anyag, mint egy úthenger. Lehet, hogy bennem van a hiba, de az ilyen fajta zene számomra már úgymond túl sok a jóból és a befogadóképességem határát feszegeti.
Ha csak ki akarom ereszteni a gőzt és hagyni, hogy közel félórában ledarálják az agyam, akkor tökéletes választás. Viszont ha épp nem arra vágyom, hogy átrobogjanak rajtam, hanem elmerülnék a részletekben, akkor leginkább a Globalizált lobotómia – Felszín alatt – Időzített bomba - Újjászületés tételek tudnak kizökkenteni ebből az állapotból.
Igazából a dalokba nehéz belekötni, lényegében azt hozzák, amit kell, mészárszék minden nóta. Nem voltam még Jack-koncerten, de a bónuszból hozzácsapott hat élő felvétel hibátlanul hozza a stúdiós minőséget és élőben sem veszik ki belőlük a szikra, ami mindenképp dicséretes.
Tény, hogy nem tudnám állandóan hallgatni a lemezt, de egy nehéz nap után, stresszlevezetőnek abszolút ideális. A brigád meg szépen elsajátította a műfajt és a "Lobotómia" megállja a helyét, minden mozzanatában erős lemez.
Az anyagot a finn Rotten Sound zenekar énekese keverte és maszterelte, a felvételek itthon a Voice Beat stúdióban zajlottak. A hangzás hagy némi kívánnivalót maga után, kicsit tompa az összkép. A borító viszont zseniális lett, nem tudok betelni vele, nem mellesleg Huczek Zoltán munkája. A "Lobotómia" május 30-án jelent meg a Metal Ör Die Records, valamint az Esagoya Records gondozásában.
8/10
