A német Atrocity zenekar az elmúlt tíz évet az Okkult trilógia elkészítésének szentelte. Nem is kapkodták el az anyagot, hisz 2013-ban jelent meg az "Okkult I", 2018-ban az "Okkult II", idén pedig a befejező rész, mely nemes egyszerűséggel az "Okkult III" nevet viseli.
A zenekar története elég régre nyúlik vissza, egészen 1985-ig, amikor még Instigators néven működtek és grindcore muzsikát játszottak. ’88-ban pedig már ezen a néven ismerhette meg őket a nagyközönség és a stílus is változott, immáron death metalt kezdtek el játszani. Nyilván az aktívan töltött több mint harminc év rengeteg változást hozott mind a zenében, mind a zenekaron belül.
Ez idő alatt kipróbálták magukat a szimfonikus, folk és indusztriális metal világában is, de egy jó ideje újra a death metal ösvényein járnak. Mára már csak a frontember Alexander Krull maradt meg az eredeti felállásból és ő az egyedüli állandó oszlopos tag is. Jelenleg a legénységet még Joris Nijenhuis (dob), Andre Nasso (basszusgitár), Micki Richter és Luc Gebhardt (gitár) alkotják.
Az "Okkult III" anyag tíz kemény, ellentmondást nem tűrő death metal nótát tartalmaz. Gyilkos riffek, gitárszólók és irdatlan lendület jellemzi. Bizonyos megjelenésekre felkerült ennek a tíz dalnak az instrumentális változata is.
A Desecration Of God nyitja a lemezt, mely tökéletesen lefesti az egész albumot. Egy kis szimfonikus betét után (ami a későbbiekben is itt-ott felüti a fejét) bele is csapnak az aprításba. Maga a nóta rendben van, de ha már itt nem jön be a zene, kerüld el messziről a korongot, mert sajnos (vagy nem sajnos, kinek mennyire nyeri el a tetszését) a szerzemények ezen a nyomvonalon haladnak, mondhatni túl hasonszőrűek.
Persze ebből is ki lehet hozni remek nótákat. A Malicious Sukkubus, Faces From Beyond igazán jól összerakott darabok, de még a Cypka és a német nyelvű Teufelmarsch is remek és kellően izgalmas, ami aztán valódi ritkaság, mert ezt a fajta izgalmat és változatosságot hiányolom a lemezről.
A végeredmény eléggé hullámzó lett, hiába vannak jobb vagy akár korrekt nóták, ha bőven akad töltelék. Valahol elcsépelt, unalomig használt panelekből építkeznek, mindenféle kreatív megmozdulás nélkül, mint mondjuk a Fire Ignites és Lycanthropia esetében.
Magával a trilógia dologgal is hadilábon állok. Maga ez az okkult cucc néha csak a hangulatban jön át, hisz a dalok több különböző témát feszegetnek, legyen az Józef Cyppek, a lengyel sorozatgyilkos (Cypka,) a Vatikán és a templomos lovagrend mesterkedései (Bleeding For Blasphemy) vagy ez első világháború hatásai (Born To Kill), így nem is értem, miért kell ennek ekkora eposzi mélységeket adni, ha nincs benne annyi.
Az "Okkult III" minden hibájával együtt egy korrekt iparosmunka lett, melyben néha érezhetően elfogyott már a spiritusz az előző két anyaghoz képest. Érdekesség, hogy a lemezhez kijött legalább öt klip, melyeket a frontember Alexander Krull készített és melyek igazán jóra sikeredtek: látványosak, remek vágóképeket használ és mindegyik érdekes sztorival van ellátva. Ha a zenére is ennyi energiát fordított volna, mint a rendezésre, akkor sokkal jobban sikerült volna a szóban forgó kiadvány is.
A lemez egyébként jól szól, melyet szintén frontemberünk kevert és maszterizált a Mastersound Stúdióban. A borító Stefan Heilemann műve. Az "Okkult III" január 20-án jelent meg a Massacre Records gondozásában.
6/10
