A Siege Of Power 2013-ban indult – First Class Elite néven – egy elvárások nélküli projektként. Röviddel egy megosztott album kiadása után hagyták meghalni, eltemették és majdnem elfelejtették, mígnem 2017-ben exhumálták a rothadó hullát. Ennek eredményeként már ezen a néven 2018-ban meg is született a "Warning Blast" című debütáló album.
Amikor a brigád kiadta az első lemezt, az még négy barát jammelése volt a stúdióban, semmi komoly. A soron következő "This Is Tomorrow" anyagra már jobban ráfeküdtek a srácok és tudatosabban álltak neki a dalszerzésnek.
Amikor úgymond egy szupergroup formációval találkozom, mindig vegyes érzéseim vannak vele kapcsolatban. Egyfelől ezek a srácok már bizonyítottak az anyabandájukban, hisz nem kezdő zöldfülűekkel van itt dolgunk, hanem veterán death metalos csókákkal. Személy szerint Chris Reifert – ének (Autopsy, Violation Wound, Abscess, Painted Doll), Paul Baayens – gitár (Asphyx, Thanatos), Theo Van Eekelen – basszus (ex-Grand Supreme Blood Court), Bob Bagchus – dobok (Soulburn, ex- Asphyx, ex- Grand Supreme Blood Court) alkotják a halálbrigádot. Másrészről ha ennyi egyéniség jön össze, félő, hogy nem hagyják egymást érvényesülni, és ha már maradandót alkottak a saját csapataikkal, korántsem biztos, hogy új közegben újra sikerül ezt elérni.
Nem hazudtolják meg magukat a fiúk, a Siege Of Power muzsikája az anyabandák útján járva halad, erős ’80-as évekbeli hangulattal. A "This Is Tomorrow" korongon tizenegy rothadó, bűzlő nóta szerepel, a játékidő is a befogadás határát súrolja a maga negyven percével.
A legtöbb dalötlet Paul Baayens gitárostól származik, aki folyamatosan írta a riffeket, majd a zenekar ezek köré építette a nótákat. A legtöbb inspirációt, olyan régisulis bandáktól merítettek, mint a Venom, Bathory, Slayer és a Black Sabbath.
A "This Is Tomorrow" nyitó kettőse a Force Fed Fear és a Sinister Christians remekül demonstrálja, hogy mivel is van dolgunk: egyszerű, de annál súlyosabb riffek, kíméletlen tempók, halálhörgés és siralom. Véleményem szerint hamar megül egy kicsit az album, amit majd a Ghost In Humanity és az As The World Crumbles helyez vissza a nyeregbe. Utána sajnos megint minden csordogál a megszokott mederben és csak néha jönnek olyan vérfrissítő megoldások, mint a punkos, thrashes The Devil’s Grasp.
Igazából nem lenne gond a lemezzel, bőven van benne súly és jól össze van rakva, de messziről érződik a rutin és a tapasztalat, mely alapján a srácok kisujjból felhúznak egy ilyen lemezt minden megerőltetés nélkül. Ez persze tök jó, csak pont maga az izgalom maradt ki és vált egy tisztességes iparosmunkává az egész. A műfaj rajongóinak kötelező, de messze van a megváltástól.
A lemez megszólalása bivalyerős, igazán mai és naprakész. Az anyagot a Toneshed Stúdióban rögzítették és Erwin Hermsen keverte, maszterelte. A brutális artwork Robert Toderico munkája. A "This Is Tomorrow" február 17-én jelent meg a Metal Blade Records gondozásában.
6,5/10
Fotó: Danila Klijzing
