Rendesen elkényezteti magyar rajongóit a The Dead Daisies idén áprilisban. A hónap elején jelent meg új lemezük, a "Burn It Down", a hónap végén pedig személyesen is tiszteletüket teszik hazánkban, április 27-én az ő koncertjükkel indul a nyári szezon a Barba Negra Trackben.
A The Dead Daisies David Lowy szupergroupja, melyben a kezdetek óta megfordult a Guns N’ Roses mai tagságából szinte mindenki a klasszikus hármason kívül, sőt még Slash is beszállt egy dal erejéig a zenekar első lemezén. De rajtuk kívül is rengeteg ismert zenész játszott már a csapatban, ennek bizonyságul jöjjön a mostani felállás: John Corabi (Mötley Crüe, The Scream, Union) – ének; David Lowy (Mink, Red Phoenix) – billentyűs hangszerek, gitár; Doug Aldrich (Revolution Saints, Burning Rain, ex-Whitesnake, Dio) - gitár; Marco Mendoza (ex-Thin Lizzy, ex-Whitesnake, WAMI, Neal Schon) – basszusgitár; Deen Castronovo (Revolution Saints, Journey, Neal Schon, Ozzy, Fear Factory, Geezer Butler) - dob.
A zenekar termékenységére sem lehet panasz, a 2013-as első lemez óta a "Burn It Down" már az ötödik albumuk, és közben kiadtak két EP-t is. A tagság kezdeti gyors fluktuációit követően 2016 környékén nagyjából sikerült stabilizálni a felállást, azóta csak egy dobos csere volt a csapatban.
A The Dead Daisies tavaly júniusban már járt hazánkban, de akkor az A38 kicsinek bizonyult, ezért a "Burn It Downt" már az ország egyik legnagyobb szabadtéri koncerthelyszínen fogják bemutatni, a jelek szerint népes magyar rajongótábornak. A népszerűség nem véletlen, a csapat rövid idő alatt korunk egyik legmeghatározóbb hard rock csapatává nőtte ki magát. A "Burn It Down" hangzásvilágában keveredik szinte az összes mai nagy hard rock előadó stílusa, a stoner-, southern rock elemekkel. De ezt semmiképpen nem nevezném nyúlásnak. Aki ismeri, és szereti a zenekar korábbi lemezeit, tudja, miről van szó (ahogy néhány apróhirdetésben olvasható: aki ért hozá tugya). Aki nem hallotta még őket korábban, de kedveli a műfajt, mindenképpen hallgassa meg az új lemezt, hamar rá lehet kapni a The Dead Daisies kicsit old school, de mégsem elavult ízére.
Sajnos hozzám csak a Spotify-verzió jutott el, ahol nincs fent a bónusztrack, a Beatles Revolution című számának feldolgozása. De a gombafejűek nagy riválisának (legalábbis a rajongók szerint, mert a magánéletben Lennonék jó barátságot ápoltak Jaggerékkel), a Rolling Stones Bitch című dalának átirata rajta van.
A lemez első dala, a Resurrected berobban az ember agyába a hallójáratokon keresztül, és ez a lendület a lemez végéig tart, ahol az album talán legjobb zúzda dalával a Leave Me Alone-nal búcsúzunk a legújabb The Dead Daisies-korongtól. Vannak közben lassabb tempójú nóták is, mint a Burn It Down, a Judgement Day, vagy a Set Me Free, de ezek is olyan energiát sugároznak magukból, mely szinte leszakítja a hallgatóság arcát.
A "Burn It Down" hallgatás közben többször van az embernek déjà vu érzése, egyik-másik szám eszünkbe juttat valami korábbi nagy kedvencet. De mindezt olyan lendülettel prezentálják Corabi-ék, hogy nem azon agyalunk közben, honnan ismerős ez vagy az a motívum, hanem csak átadjuk magunkat az élvezetnek, amit ez a zene nyújt. Többen elmondták már, hogy a zenében már mindent megírtak, nem nagyon lehet újat kitalálni, főleg nem egy stíluson belül. De a The Dead Daisies nem egysíkú, folyamatosan változik, melyik dal megírását épp ki inspirálta.
A The Dead Daisies Lowy révén félig-meddig ausztrál zenekar, onnan pedig nem kisebb bandák származnak, mint az AC/DC vagy az Airbourne. Ha Angus Youngék magassága még messze is van, az O’Keeffe tesók pozícióját már jó eséllyel támadják, ha nem taszították le őket már most az ausztrál rock alkirályi trónról. Mindenesetre érdekes, hogy a földnek azon a felén mennyire egy rugóra jár a rockzenészek agya, tartozzanak akármelyik generációhoz is. Hiszen stílusban elég közel áll egymáshoz a három zenekar. Persze Lowy-n kívül mindenki amerikai a zenekarban, úgyhogy ez az okfejtés nem feltétlenül állja meg a helyét. De a zenekar alapító származása mégis hatással lehet a csapat zenei stílusára.
Sajnálom, hogy más elfoglaltságom miatt nem lehetek ott a Trackben a csapat buliján. Szívesen megnézném őket élőben is. De mivel rövid időn belül másodszor látogatnak el hozzánk, bízom benne, hogy lesz még szerencsém koncerten is megcsodálni a The Dead Daisies-t.
9,5/10
