Az ausztrál Airbourne (Joel O'Keeffe - gitár/ének, Ryan O'Keeffe - dobok, Matt "Harry" Harrison - gitár, Justin Street - basszusgitár) leginkább arról híresült el, hogy ők egy amolyan AC/DC-kópia zenekar vagy mi. Kaptak már hideget-meleget, de az vitathatatlan, hogy minőségi, színvonalas muzsikát tolnak. Energikus, elsöprő erejű koncertjeik pedig még jobban ráerősítenek a banda hírnevére.
A 2003-ban alakult csapat már az ötödik nagylemezénél tart. Mindig is szimpatizáltam az O'Keeffe-tesók munkásságával, és nem igazán érdekelt a velük kapcsolatban rendre felemlegetett AC/DC-párhuzam. Nyilván én is hallottam némi stílusbeli hasonlóságot, de sosem értékeltem ezt plagizálásként. Egészen mostanáig.
A "Boneshaker" simán elmenne egy AC/DC "Greatest Hits" albumnak. Ahelyett, hogy a zenekar folytatta volna a már valamelyest az egyéniség kialakítására vonatkozó irányát, inkább átment egy AC/DC-tribute bandába. Már csak az a kérdés, hogy minek? Azért, mert Angus lassacskán szögre akasztja a gitárját és valaki(k)nek át kell vennie a helyét? És utána mi lesz? Vajon még az AC/DC nevet is felveszik majd?
A lemezanyag egyébként nagyon jó, de ezeket a dalokat az AC/DC egyszer már megírta… Teljesen értetlenül állok a történések előtt; ezt most nagyon elszúrták a srácok. Egyszerűen nem akartam hinni a fülemnek, amikor végighallgattam a lemezt: szinte mindegyik számról beugrott egy-egy AC/DC-dal, arról nem is beszélve, hogy bizonyos frázisok is egyértelműen arra utalnak, hogy szándékosan leutánozták Angusékat.
Az album hangzása például egyértelműen a klasszikus "Let There Be Rock" korongra hajaz. A gitárriffek, a dobtémák, de még az énekes hangja (ami eddig annyira azért nem volt jellemző) is totál AC/DC. Most írjam le, hogy a lemezen szereplő számok melyik AC/DC-dalra hasonlítanak? Minek? Aki tisztában van a zenekar életművével, az biztosan kihallja majd a hasonlóságot. Nem szívesen írom le ezeket a sorokat, ugyanis nagy rajongója vagyok/voltam az Airbourne-nak.
A legjobban arra leszek majd kíváncsi, hogy milyen lesz a folytatása a "Boneshaker"-nek. Vajon még inkább "észidészisednek", vagy észhez térnek és valamelyest visszavesznek a plagizálásból. Nem elég, hogy a Greta Van Fleet is pofátlanul nyúlja a Led Zeppelint, erre még az Airbourne is beáll a sorba. Mi lesz a következő dobás? Jön majd egy újabb Black Sabbath, egy Deep Purple vagy mondjuk egy Uriah Heep is? Hová fajul a zeneipar? Hol húzzák meg hát a határt?
Egyéniség, egyéniség, egyéniség; ez tette annyira hatalmassá a régi nagy bandákat, vagy nem!? Most őszintén, mit pontozzak? A produktumot vagy az egyéniséget? Átlagoljak? A lemezanyag abszolút tízes. Az egyéniség jóindulattal is csak hármas. Legyen hetes, azt jóccakát! Biztosan sokszor meg fogom hallgatni és jókat fogok rá léggitározni meg bulizni, de most akkor is ki vagyok akadva. A "Boneshaker" 2019. október 25-én jelent meg a Spinefarm Records/Universal Music gondozásában.
Zárásképp álljanak hát itt a következő sorok: Ó, Airbourne, miért vagy te AC/DC?
7/10
