Végre teljes szívből lelkendezhetek egy stoner banda nagylemeze felett, és külön öröm, hogy ez a számomra kedves görög 1000mods. Három évvel ezelőtt bekampóztak engem az Electric Carve videóval, mely ugyan nem egy bombaerős dal, mégis tiszteletreméltó helyre tette fel a bandát képzeletbeli ranglétrámon. A mai napig van benne valami, ami elevenné teszi, ami kiemeli a tucattermékek közül. Mint ahogy a zenekar sem egy sablonos társulás, nem egy tipikus három riff/nótánkénti közhelyes megoldásokkal próbálkozó alakulat.
Egyébként nem tudom, mindenki tisztában van-e vele, honnan jön a 1000mods elnevezés? Érdekesség, hogy a magyar nyelvű "csillió” szó görög megfelelője, a chillia ezret jelent, s mivel az együttes Chiliomodi település lakóiból állt össze, így egy kis szójátékkal jött ki ebből az 1000mods. Nem állítom, hogy a modokkal annyira nagy cimboraságban volnék, mert a mopedes piperkőcök ízlésvilága nem igazán fedi a sajátomat, akkor már inkább az Easy Rider-féle motoros szemlélet és megközelítés a szimpatikusabb, de összességében ez nem befolyásolja az 1000mods új lemezéről gondolt véleményemet: piszok jó lett!
Bővebben: feltehetően a legjobb lemezüket tették le ez alkalommal az asztalra. Mostanáig a 2014-es "Vultures" című kiadványuk szokott legtöbbször előfordulni a lejátszómban, a másik kettő meglátásom szerint egy árnyalatnyival laposabb, így most azt tudom megállapítani, hogy ezeket a "Youth Of Dissent" simán lekörözi. Soha nem írtak ennyire jó dalokat a srácok, és a hangszerelés, hangzás is teljesen rendben van. Nem lett minden szerzeményük telitalálat, de legyünk őszinték, hol van olyan nagylemez, mely az első perctől az utolsóig óriási dalokat rejt magában?
Görögökről szólva ezt még a Villagers Of Ioannina City tavalyi lemezéről sem merném állítani, pedig az lényegesen jobb a szóban forgó kiadványnál. Sőt, az általam szintén nagyon kedvelt Nightstalker lemezein is vannak töltelékek, mint ahogy itt is, de ez nem annyira sokat ront az összhatáson, hogy ezért a banda dorgálást vagy elmarasztalást érdemelne.
Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy még a szerintem sápadtabban tálalt, kicsit talán túlságosan is nyeglére sikerült Less Is More is minden további nélkül olyan combos hatos kategória, a Young című, lassacskán kibontakozó, szintén nem túl erős tétel pedig a nyolcas fölé kúszik, mert egy olyan gitárszóló van a végén, hogy na… Szóval így kell ezt!
Az összes többi 9-10 pont körül mozog. Semmi világmegváltás nincs bennük, de szinte egytől-egyig energikus, friss, életerős darabok, szépen röfögtetik a hangfalakat, nagyszerűen megidézik a rockzene hőskorát. Kedvencem a Pearl: igazi gyöngyszem, akinek ez nem jön be, nem gondolnám, hogy van keresnivalója a csapat háza táján, mert itt ég a legmagasabban bennük a (görög) tűz, és úgy odateszik magukat, mint egy igazi rockbanda. Kimagaslóan szól még a darálós, zúzós Dissent, és a mélységes kásából induló Mirrors is.
Ez utóbbiban lehet érzeni egy kis Ozzy-jelenlétet, ha nem is fizikai valójában, de az énekes, Dani intonációiban mindenképpen. Azonban óva intenék bárkit, hogy olcsó utánérzésnek vélje ezért a dalt vagy a bandát. Éppen hogy azok közé a követők közé tartoznak a görögök, akik képesek valami sajátos ízt adni ezeknek a csontig lepucolt témáknak: a tenger közelsége, vagy a melegebb éghajlat okozta lebegés lehet ez, mely gyönyörűen áthatja a szerzeményeket. Ugyanez a derűs melankólia, avagy minden rosszat elbíró bölcs elfogadás jellemzi a térség már említett, szintén megjegyzésre érdemes zenekarait is.
Számomra az egyetlen szépséghiba, ha lehet ilyet mondani, a 1000mods relatív szelídsége. Most valóban úgy szólnak, mint 1000 marcona mopedes, de nekem jobban bejönnének, ha még ennél is vadabbra vennék a megjelenésüket, és kétszer ilyen vehemensen ugranának neki ezeknek az - egyébként kiváló - témáknak. Úgy érzem, iszonyat energiák vannak még itt elfekvőben. Finomságokban már nagyon-nagyon pengék a zenészek, ugyanakkor az ilyesfajta zene egyik legfontosabb összetevője, a dög még nem érte el náluk a maximális hatásfokot.
Ezzel együtt soha rosszabb lemezt! Nagyon hálás vagyok a "Youth Of Dissent" minden egyes pillanatáért. Valódi felüdülés volt hallgatni a rengeteg egyazon kaptafára készült hangzóanyag után (előtt, közben, stb). Mivel Magyarországra előszeretettel járnak a fiúk, egy eljövendő szebb világban remélhetőleg élőben is igazolják majd a friss kiadvány értékeit.
9/10
