Rozsdagyár

GAEREA - Limbo (2020)

2020. augusztus 06. - chris576

117315668_304488907494774_2011429264850751304_n.jpg

Egy idő után sajnos eléggé monotonná válhat a rutinszerűen végzett lemezkritika-írás folyamata, de szerencsére mindig van egy olyan pont, amikor ez visszaáll egy egészséges szintre egy zseniális új albumnak vagy zenekarnak köszönhetően.

Katartikus black metal - ezt a meghatározást olvastam a Season Of Mist kiadó által megküldött új Gaerea-album promójának kísérőszövegében. A katartikus jelző szubjektív jellege egy kissé szokatlan, ennyi erővel ugyanis ilyeneket is lehetne írni, hogy lehengerlő, fantasztikus, jó vagy rossz és a többi. Régen csak simán black metal volt egy zene vagy heavy metal, vagy hard rock… Túl van ez már misztifikálva, kérem szépen!

De hogy a védelmembe vegyem a felcímkézésért felelős urat vagy hölgyet, a zene valójában katartikus (élmény). Elég volt csak belehallgatni az anyagba itt-ott és máris elismerően bólintottam, hogy ez igen! A 2016-ban alakult portugál black metal csapat második nagylemeze, a "Limbo" súlyos, sötét, érzelmi töltete pedig csontig hatoló. Hallgatása közben valami hasonlót éreztem, mint a Tiamat "Wildhoney" albumánál: olyan, mintha egy sötét alagútban haladnék szép lassan a fény felé, miközben átjárja testem/lelkem a hamarosan rám váró megkönnyebbülés és boldogság okozta katartikus sokkhatás.

A Gaerea 2016-ban jelentette meg bemutatkozó EP-jét, mely a zenekar nevét viseli, majd 2018-ban jött ki az első nagylemezük, az "Unsettling Whispers". Az új album pedig 2020. július 24-én látott napvilágot "Limbo" címmel a Season Of Mist gondozásában.

A korong mindösszesen hat szerzeményt tartalmaz, ám ezek hosszú lélegzetvételű, komoly darabok. Az anyagot végigkísérő sötét atmoszféra pedig egyáltalán nem nyomasztó, jéghideg vagy éppen fenyegető, sokkal inkább tüzes és monumentális, erőt ad, felemel. Nem kísérleteznek a srácok, nincsenek a lemezen világot megváltó újítások, tízpontos, minőségi feketefém viszont annál inkább.

Idén több ízben is ütköztem már igényes black metal anyagokkal de ez most mindent visz. Katartikus, lélegzetelállító dalcsokor, melyre a legelső hallgatás alkalmával gondolkodás nélkül beírtam a tíz pontot (ha jól emlékszem, akkor talán ez az első black metal album, amire megadtam a maximális pontszámot). És ha már szóba került Johan Edlund bandája, fontos megjegyezni, hogy a korong zárótétele, a Mare hasonló atmoszférával bír, mint a "Clouds/Wildhoney" korszakos Tiamat.

A dalok a black metal műfaj elemei közül sok mindent felvonultatnak, mindezeket olyan elképesztő tökéletességgel prezentálva, hogy a hallgató térdre borul előttük. A hangzás is nagyon rendben van, az igényes lemezborítót pedig Eliran Kantor festette (a progresszív death metalban utazó amerikai formáció, az Ara legutolsó korongjának borítóját is ő készítette, melynek kritikája ITT olvasható).

A végére pedig nem marad más, mint az ajánlás: a "Limbo" minden idők egyik legjobb black metal albuma, monumentális, lenyűgöző, katartikus (hogy stílusos legyek). Most mondanám azt, hogy az év végi listánkon tutira szerepelni fog, de annyi lemez felsorakozott már oda, hogy fogalmam sincs melyik fér bele és melyik nem. A Gaerea új korongja egy kicseszett mestermű, ha szereted a black metalt, ezt ki ne hagyd!

10/10

117350153_590439115002475_3251906880316756130_n.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://rozsdagyar.blog.hu/api/trackback/id/tr5016106698

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása