Rozsdagyár

STASS - Songs Of Flesh And Decay (2021)

2021. január 25. - chris576

142832172_726302658027319_3101871716541960879_n.jpg

Mindig könnyebb a dolga a követőknek, mint annak, aki kitapossa számukra az utat. De vannak azért árnyoldalai is az egésznek: például a kópia jelzővel való dobálózás.

Ha szereted a legendás Entombed zenekar által kifejlesztett láncfűrésszerű gitárhangzást és összességében azt a vonalat, melyet a svédek a kilencvenes évek első felében képviseltek, akkor a 2012-ben megalakult szintén svéd (és német) illetőségű death metal banda, a Stass (Felix Stass, Crematory) - ének, Rogga Johansson - gitár, Kjetil Lynghaug - gitár, Thomas Ohlsson - dobok) hozzád szól.

Természetesen az egyéniség ebben az esetben a legkevésbé számottevő, de sokszor leírtam már, hogy engem ez sosem zavart, akkor szokott idegesíteni a dolog, ha konkrét témákat nyúlnak le egyes zenekarok, a közel százszázalékos stílusegyezéssel semmi gond. A lényeg a minőségen van.

Számomra az sem elvárás, hogy minimum egy olyan alapmű szülessen adott esetben, mint mondjuk a "Clandestine" (de azért valamennyire közelítsen hozzá). Sok trónkövetelő akad és közülük többen is vannak olyanok, akik bizony megütik az Entombed szintjét. A Stass például csípőből hozza az elvárt minőséget: a brutál halálfémet kegyetlen jó dallamokkal vegyítve zúzzák le az ember agyát.

A Dismember-ízű Dreams Of Rotting Flesh nyitja az albumot, melyet nagyrészt a melodikus gitártémák uralnak. Ezt követi a Forest Of Bony Fingers: ebben a dalban sem spórolnak a fülbemászó dallamokkal, amelyben hallhatóan nagyon erősek a srácok. A Beneath A Darkened Moon már valamivel szigorúbb hangnemet üt meg, de csak annyiban, hogy kevesebb dallamot visznek bele.

Az I Work At Night című dalt gyorsan lezavarják, ez is nagyjából az előző tétel nyomvonalán halad. A Sounds Of Terror visszakanyarodik az első két szerzemény melodikusabb irányába és nagyjából ugyanez mondható el a következő Fear Of The Living Dead című darabról is. A fülbemászó harmóniák az As The Seasons Bleach Your Bones alatt is ezerrel tekeregnek a fülünkbe.

A többi dalt nem is áll szándékomban kielemezni, elmondható ugyanis, hogy szinte az album egészét a király dallamok uralják, a brutál témák kevésbé markánsak, leginkább a másodhegedűs szerepét hivatottak betölteni.

A Stass második nagylemeze, a "Songs Of Flesh And Decay" az Emanzipation Productions gondozásában látott napvilágot 2021. január 15-én. Ha szereted a melodikus death metalt, valamint az Entombed és a Dismember zenei világát, akkor ezt az albumot ki ne hagyd!

9/10

141806175_1049477708858054_4863545627363108489_n.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://rozsdagyar.blog.hu/api/trackback/id/tr5116403186

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása