Még hogy nem lehet hasznosan kihasználni a karanténidőszakot: a finn szörnymetal formáció, a Lordi októberben (nem tévedés!) hét új stúdióalbumot ad ki egyszerre az AFM Records gondozásában (a 2018-as lemezükről ITT írtunk kritikát).

Amikor 2020 márciusában a Killectour koncertsorozatunkat félbe kellett hagynunk, egy héten belül rádöbbentem, hogy valahogy ki kellene használnunk az így támadt pluszidőt. Világos volt, hogy ideje az új lemezt előkészíteni, habár a "Killection" csak két hónappal korábban jött ki. Azt gondoltam, hogy a legunalmasabb dolog az lenne a "Killection" után, ha egy újabb szokásos Lordi-albumot csinálnánk. És bár nagyon élveztem a "Killection" dalírása, felvétele és stúdiómunkája során a különböző stílusokat, de nagyon lapos dolog lett volna a második részt elkészíteni.

Mivel a "Killection" egy képzeletbeli válogatásalbum volt egy olyan képzeletbeli diszkográfiából, mely a valóságban nem létezik, az az ötletem támadt, hogy ezt csak úgy tudjuk megfejelni, ha ez a bizonyos zenekari diszkográfia már nem is lesz képzeletbeli, hanem valójában létezni fog, azaz felvesszük és kiadják ennek összes lemezét. Az eredeti elképzelésem az volt, hogy tíz korongot adunk ki, de a kiadó azt mondta, hogy ez tiszta őrültség lenne. De a hetes számról úgy érezték, hogy ebben van ráció! 

A lemezek mind nagyon másképp fognak szólni, mindegyik más stílusban íródott és a "Killection" időrendjében más-más korszakot ölelnek fel. A hét albumból öt már elkészült, és a hatodik is lassan felvételre kerül.