Rozsdagyár

SMOKE - The Mighty Delta Of Time (2022)

2022. június 02. - chris576

285046691_3098600430390532_7639133161565768023_n.jpg

Smoke. Egy ilyen bandanévről mi más juthat az ember eszébe, mint a stoner, a doom vagy a sludge. Talált, süllyedt. De nem árt tudni, hogy több zenekar nyomul ugyanezzel a névvel, van köztük black metal is. A mi Füstünk Hollandiából érkezett és nem meglepő módon stoner rockot játszik, de nem akárhogyan ám. Southern rock és delta blues elemeket kevernek hozzá, szóval nem egy tipikus stoner csapattal van dolgunk.

Emlékeztek még Zakk Wylde Pride & Glory nevű csapatára? Nos, a Smoke is hasonló vizeken evez, de azért mégsem teljesen ugyanaz az irány. Az Argonauta Records gondozásában május 27-én napvilágot látott "The Mighty Delta Of Time" című debütalbumot mindenesetre nem nagyon tudom máshoz hasonlítani, mert ezen zenei irányzatok beemelése a stoner világába nem teljesen hétköznapi dolog.

Jó kis tóparti feeling (békabrekegés, tücsökciripelés, mittudomén) meg hozzá egy kis bendzsó-pengetés(?), és máris ott vagyunk a Pride & Glory előszobájában. A Ride című rövidke nyitótételről van szó, melyet a Lineage követ.  Az irány hasonló, csak ebben már felizzanak a csöves erősítők is, melyek aztán rendesen felkavarják a holland mocsarakat.

A slide gitár meghatározó eleme a hangszerelésnek, ezzel pedig kitűnnek a tucatnyi stoner rock formáció közül. A lebegős atmoszférájú Bereft következik: elszállós, pszichedelikus utazásra invitál, mi pedig örömmel veszünk részt ezen a lélekemelő repülésen.

A lemez összességében a nyugisabb mederben csordogál, a bársonyos dallamokkal operáló Riverbed szintén egy jó példa erre. De a Motion is inkább békésen szárnyaló, mintsem őrülten száguldó. Érkezik a több mint tízperces Time című darab: továbbra is a pszichedelikus lebegés az irányadó, a súlyos riffek pedig már úgy hiányoznak, mint egy falat kenyér.

A lemezt záró Umoya szintén tíz percre rúg és ebben is az előző tétel atmoszférájának vonalvezetése rajzolódik ki. A hangulata pazar, de hiába izzik fel a darab itt-ott, karcosabb gitárokat, zsírosabb témákat azért el tudtam volna viselni. A holland trió korrekt bemutatkozó nagylemezt szállított le: a magasan szárnyaló hangulati elemekkel átszőtt korong egyetlen hibája, hogy spórol a bitang riffekkel. Egyébként meg tök jó.

8,5/10

285455436_3207504036146374_5260888555494898844_n.png

A bejegyzés trackback címe:

https://rozsdagyar.blog.hu/api/trackback/id/tr5217847147

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása