Új zenékre mindig szükség van. Az az igazság, hogy elegem van a Paranoidból meg a Smoke On The Waterból, de hogy valami későbbit is említsek: az Enter Sandmantől vagy a Thunderstrucktől is már felkavarodik a gyomrom (ezt ugye most nem kell megmagyaráznom?). Ja, hogy azóta eltelt három évtized, és sehol egy hasonló nagy sláger? Nos, talán erre gondolhatott többek között Simmons, amikor a rock haláláról értekezett.

Jönnek sorra az erősebbnél erősebb korongok, tehetséges bandák armadája tör előre, mindezek ellenére lassan már csak underground sikerekről beszélhetünk. Az a közeg viszont nagyon is vonzó: csak úgy záporoznak mostanában a kilences meg a tízes pontszámok és nemcsak nálunk. A baj csak az, hogy leáldozóban a csillaga a fizikai hanghordozóknak, a streaming viszont akármennyire szenzációs találmány, ha nem veszünk meg egy-egy kézzelfogható, polcra felhelyezhető új lemezt, akkor az később úgy eltűnik a süllyesztőben, mint a fene.

A 2014-ben hangszert ragadó egyesült államokbeli pszichedelikus stoner rock formáció, a Black Lung negyedik sorlemeze, a "Dark Waves" (mely a Heavy Psych Sounds gondozásában jelent meg június 10-én) például egy igazán értékes, gyűjteménybe való darab - érdemes rá költeni.

A Tool-ízekkel jócskán megpakolt korong nyolc darab méregerős szerzeményt vonultat fel, ragadós, levakarhatatlan cucc a javából. A Tool-párhuzam azért is adja magát, mert nemcsak maga a stílus hasonló, a dalszerzés terén sem kell a szomszédba menniük jó tanácsért.

A nyitótétel (Demons) szuggesztív, hipnotikus íve rögtön Maynard Jamesék lenyűgöző munkásságát idézi, melyet a címadó szerzemény változatos (lüktető, zúzós, elszállós) acid tripje követ. A The Cog vázát képező ötletes gityótéma is óriási, első hallásra befészkeli magát.

Érkezik a pszichedelikus ködfátyolba burkolózó, nyugtató atmoszférájú Awaken. Akit eddig nem győzött meg a lemez, azt már a ravasz kígyóként a hallójáratainkba tekeredő Hollow Dreams vagy a női énekkel is felszerelt Death Grip című darab sem fogja. A misztikus formába öntött The Path után a doomos riffel nyomuló Mad King zárja a lemezt.

A "Dark Waves" elsősorban Tool-rajongóknak ajánlott, az azonban biztos, hogy év végi toplista-gyanús anyag.

9,5/10