Egy kissé megkésve szállítom le nektek az 1990-ben elstartolt svéd death metal brigád, az Entrails (Jimmy Lundqvist - gitár, Pontus Samuelsson - ének/basszusgitár, Arvid Borg - dobok, Markus Svensson - gitár) hetedik nagylemezének recenzióját, mely még június 24-én jelent meg a Hammerheart Records jóvoltából "An Eternal Time Of Decay" címmel.
Először jöjjenek a negatívumok. Az Entrails egyértelműen az Entombed által kitaposott vonalon alkot, amivel nem is lenne gond, de az, hogy még a zenekar logója is szinte ugyanúgy fest, mint az Entombedé vagy hogy a "Tomb Awaits" című lemezük borítója tiszta "Left Hand Path"-utánérzés, az már egy kissé erős.
Mindezeket ennyi év után persze teljesen felesleges felróni nekik, de én a helyükben biztosan megváltoztatnám a banda logóját, mert tisztára úgy festenek, mint egy Entombed-tribute zenekar. Azt viszont nem árt leszögezni, hogy a dalaik egész jók, ezen a téren nincs mibe belekötni.
A lemez címadó intrója nyitja meg az anyagot, majd a Die To Death rúgja ránk az ajtót: a HM-2-es pedál úgy röfög, mint egy vadkan, a riffek pedig horzsolnak, ahogy illik. A Fear The End punkos ütemei sem ültetik le a hangulatot, a The Dead viszont egy kissé szürkére sikeredett.
A kiválóan összekovácsolt Slayed To A Pile Of Flesh igazítja ki a sort, majd ismét egy kevésbé markáns darabbal (Open Casket Feast) folytatódik tovább a lemez. Ezt követi a Dead By Evil, mely egyszerű, mint a faék, de legalább éles kontúrral bír, könnyedén memorizálható a refrénje.
A banda előző lemezén (melyről ITT írtunk kritikát) több dallammal pakolta meg a dalokat, most inkább a horzsolás a jellemző, a lecsontozott, alapokra vett fémmegmunkálás. Ez viszont mindenképpen pozitívum, ugyanis nem egy kaptafára készülnek a korongjaik.
Átkozottul nehéz ebben a műfajban nem beleszürkülni az átlagba, főleg a hetedik lemez tájékán. Mondhatni, hogy a svédeknél még nem süllyedt nagyot a színvonal, de fel kell kötniük a gatyát, hogy legközelebb se csapjon át önismétlésbe a prudukció.
A HM-2-es death metal vonal kedvelőinek egyértelműen ajánlott az Entrails albuma, náluk aztán rendesen dolgozik a legendás torzítópedál. Korrekt anyag, de lehet nélküle élni.
8,5/10
