A Tiansen zenekar a magyar metalszcéna egyik kiemelkedő ékköve - és a szóhasználat nem véletlen, ugyanis a dallamos prog-metalban utazó zenekarnak nem csak a tehetsége csillogó, de májusban jelenik meg legújabb lemezük is, amely az "Emerald" - smaragd - nevet kapta. Az új lemezről kérdeztük a zenekart.

A Radó Éden énekesnővel felálló, kiemelkedő zenészekből álló zenekarral nem először foglalkozunk a blogon, előző albumukról, a 2018-as "Our Weakness"-ről már öt éve is ódákat zengtünk (ITT olvasható), de legutóbbi koncertjükön is ott voltunk (ITT lehet bepótolni, ha valaki lemaradt volna róla). A csapat olyan magas minőségű, technikás de fülbemászó, dallamos de zúzós zenét játszik, hogy mindenképp mögé szerettünk volna nézni a május másodikán debütáló "Emerald" készítésének. 

Legutóbbi lemezeteket, az "Our Weakness" immáron öt éve jelent meg - elég sok idő ez egy zenekar életében, főleg, ha olyan fiatalon kezdték, mint ti, és főleg, ha ez alatt az idő alatt ennyi minden történt a világban. Mit gondoltok, érződik az új lemezen az eltelt idő valamilyen formában?

Abszolút! Az "Our Weakness" megjelenése óta egyértelmű, hogy sokat változtunk személyenként és zenekarként is egyaránt, ez szerintem normális. Nyilván ez hatással volt az új dalainkra, mert most úgy érezzük, hogy valami sokkal kiforrottabbat sikerült megalkotnunk.

Van olyan eleme a zenéteknek, esetleg a saját képességeiteknek, hozzáállásotoknak, ami fejlődött az utolsó lemez óta, és amit megcsillantotok majd az "Emeraldon"?

(Éden) Az énekstílusban felfedezhető lesz egy adag torzítás, mely hangzásvilágban olyat ad, amit mindig is szerettem volna a zenénkbe. A zongora, a funky/jazz fúzió vagy éppen az elektronikus zene is egy olyan elem, ami nem megszokott tőlünk, így azt mondanám, hogy bátorkodtunk extrább fordulatokat is beilleszteni a dalokba.  Amiről viszont évek óta beszélünk, az a magyar nyelvű dal megalkotása volt. A jég pedig nálam tört meg.

Egy nagyon tehetséges feltörekvő dalszövegírót kértem fel a szövegírásra, akiről hiszem, hogy egy idő múlva mindenki vele akar majd dolgozni. Ő Erky-Nagy Kata, akivel csodálatos volt a közös munka.

Mivel világéletemben külföldi zenekarokat hallgattam, illetve 6-7 éves koromban kezdtem el magyarul beszélni, egy ideje kíváncsivá tett, hogy hogy tudok átszellemülni a magyarul énekléshez. Emellett tisztelem annyira a nyelvet, hogy komoly elvárásaim voltak nekem és a fiúknak is a szöveggel szemben. Így adott volt a lehetőség, hogy teret kapjon ebben a munkafolyamatban valaki olyan, aki nagyon tehetséges.

Korábban zenétek egyik fő inspirációjaként a Dance Gavin Dance-t jelöltétek meg; kerültek azóta újabb bandák, dalok a horizontotokra, melyek inspiráltak titeket az "Emerald" megalkotásakor?

Szerintem mindnyájunkra más és más zenekar volt a legnagyobb hatással. Holnapig tudnánk sorolni ezt a listát. A DGD mindig ott lesz a szívünkben, de emellett még a Subscribe egy olyan közös szerelemmetszet nálunk, akiktől mindig inspirálódunk!

Előző lemezetek címe - "Our Weakness" - elég lényegretörő volt, az "Emerald" kicsit sejtelmesebb. Milyen jelentés, milyen inspiráció bújkál a cím mögött, milyen témákra lehet majd számítani ezen a korongon?

A dalok összességében olyan problémákat boncolgatnak, melyek toxikusak a világunk számára. Legyen szó mentális vagy fizikai mérgezésről - akár mástól kapjuk, akár magunk generáljuk. De a Dear Future például egy párhuzamos világba repít, ahol látom magunkat öregen. A való világban sajnos nehezebben tudom elképzelni, hogy ez meg fog történni. Reméljük, nincs igazam.

Az emerald (smaragd), kezdve a drágakőtől a konkrét színen át a spirituális jelentéséig, mindent magába foglal. Leginkább az újjászületést, a boldogságot képviseli, de a negatív behatások ellen is véd. Mi is azt szeretnénk elérni a hallgatóknál, hogy azt érezzék, hogy bármi történjék, nem lehetetlen kimászni a gödör aljából.

A most megjelenő dalok közül melyikre vagytok a legbüszkébbek, illetve melyik az, melynek a fogadtatása miatt a legizgatottabbak vagytok?

Leginkább az Emeralds Of Happiness című dalunknak a megjelenését várjuk a legjobban, amire Lerch Péter barátunk egy elég brutális klipet rendezett/forgatott. De vannak személyes kedvencek is, mint például az Awkward Silence. De az Ajtók mögöttre jövő reakciókra is kíváncsiak leszünk!

Rengeteg munka megy bele egy igényes album kiadásába: ezek közül a folyamatok közül melyik volt az, amit a legjobban élveztetek, és melyik volt az, ami a leginkább megterhelő, munkaszagú volt?

A legjobban a stúdiófolyamatokat szerettük. Az ének felvételeknél például Csongor Bálint is közreműködött, mint énekproducer, és nagyban hozzátett a legjobb eredményhez. Kökényes Dániellel (Blackthorn Production) és Diószegi Kikivel (Stray Heart Records) pedig mindig is csodálatos volt a közös munka! Kiss Jocóval (Nova Prospect) pedig először dolgoztunk együtt, de biztosan nem utoljára!

Ami viszont a leginkább nehéz folyamat volt, az a pontos részletek eldöntése, és hogy mindennel időben végezzünk.

Gondolom, élőben is körbeviszitek a dalokat az országban: hol és mikor találkozhatunk veletek mostanság?

Legközelebb a lemezbemutatónkon találkozhatunk, mely május 13-án az INSTANTban kerül megrendezésre. De a dorogi Kacsába is ellátogatunk július 15-én, a nyári fesztiválok pedig szervezés alatt vannak! Őszre pedig tartogatunk még meglepetéseket.

Vannak kedvenc városaitok, klubjaitok, ahova szívesen visszatértek? Van esetleg kedvenc koncertdalotok, melyet nagyon szerettek élőben játszani?

(Éden) Természetesen az összes város és klub a kedvencünk! 

A srácok jelenleg az Emeralds of Happiness-t élvezik a legjobban játszani, én személy szerint a Dear Future-t, a Black Clouds-t es az Awkward Silence-t szeretem a legjobban énekelni.

Nem vagytok teljesen újak külföldön sem, de ha teoretikusan lenne lehetőségetek bejárni egy külföldi zenekarral a kontinenst (vagy a világot), kivel mennétek el legszívesebben egy közös turnéra?

Több külföldi zenekar is van, akikkel imádnánk közösen turnézni. Ilyen a Spiritbox, a Dance Gavin Dance, a Jinjer vagy a Periphery.

Ha már szóba került külföld: van bármi, amit esetleg a magyar metalszcénából hiányoltok, esetleg jó lenne fejleszteni?

Alapvetően a szcénából semmit sem hiányolunk, mert egy összetartó közösségnek gondoljuk; amin fejlesztenénk, az pedig a metalközösségtől független.

Van olyan kérdés, amit nagyon szeretnétek, hogy feltegyen nektek egy újságíró, de sosem kérdezik meg? Ha igen, itt a lehetőség, hogy meg is válaszoljátok!

Talán, hogy milyen rejtett különleges képességeink vannak!

Éden: Tudok élethű madárcsiripelést utánozni.
Zsolti: Le tudom futni a félmaratont.
Tomi: Bármilyen nyelvet le tudok utánozni halandzsával.
Miki: MMA-zok aktívan.
Dávid: Bármit le tudok játszani hegedűn shittyflute stílusban.