Rozsdagyár

CARNATION - Cursed Mortality (2023)

2023. november 21. - chris576

398152055_867432298117741_7466410248332919188_n.jpg

Megmondom őszintén, egyre jobban irritál az a jelenség, amikor egy death metal banda előkotorja a klasszikus Entombed-lemezeit, fogja a HM-2-es pedálokat és pofátlanul lemásolja a stílusalapítókat. Sajnos rengeteg ilyen csapat garázdálkodik már a színtéren, olyanok, melyek nyugodtan átnevezhetnék magukat Entombed-tribute zenekarnak.

Szerencsére azonban az Entombed-imádat nem mindenkinek párásítja be a szemüvegét annyira, hogy másféle munkamódszert kategórikusan kizárjon a dalírási/lemezkészítési folyamat során. A 2013-ban hangszert ragadó belga death metal horda, a Carnation lábnyomai is felfedezhetőek a svédek által korábban kitaposott ösvényen, de ezek a nyomok olykor megszakadnak, leágaznak.

És a lényeg pontosan ezen van: a banda saját ízvilággal is rendelkezik, olyannal, amely csakis rájuk jellemző, ezáltal pedig könnyedén beazonosíthatóak. Előző, 2020-as lemezüket (kritika ITT) egy kövér tízessel jutalmaztam, melyet ennyi év elteltével is fenntartok, az anyag kiállta az idő próbáját. November 13-án pedig begördült a legújabb korong, a "Cursed Mortality" a Season Of Mist jóvoltából.

Már az első hallgatás alkalmával kezdett derengeni, hogy ez bizony nem sikerült annyira erősre, mint a "Where Death Lies". Alapvetően ugyanabban a mederben zajlik a fémmegmunkálás, annyi különbséggel, hogy ezúttal több helyre lett beiktatva a tiszta ének (ami egyébként nem rossz, de szükségét sem igazán érzem).

A szintetizátorral erősített teátrális, már-már black metalba hajló nyitányú Herald Of Demise hamar rákanyarodik a svéd vonalra, de ott van benne a hamisítatlan Carnation-íz is, mely az egész albumot átjárja. A szám egyébként jó, de nem több szimpla stílusgyakorlatnál. A Maruta masszív D-beatre épülő veretése, a Metropolis sodrása, bitang kiállásai, kiművelt gitárszólója, a Replicant finom melódiái, tiszta, dallamos énekbetéte egyaránt elismerésre méltó, de egyikük sem vágja ki a biztosítékot.

Nem lehet panasz sem a hangzásra, sem pedig a zenészek teljesítményére. Az olajozott dob-basszus tengely megbízhatósága, a gitárosok szólómunkája, az énekes brutál hörgése pedig továbbra is meghatározó elemei a Carnation arculatának. Az előző korongjuk ettől függetlenül jobban tetszett.

Ha a belga halálmetal gépezet nem is vonz be újabb követőket, szerintem elveszíteni sem fog. A „Cursed Mortality” pedig erős életjel a csapattól, nem több, nem kevesebb. Hallottunk már tőlük jobb dalokat is, és valószínűleg még fogunk is a jövőben.

8,5/10

gaelle-spaas-print_007-1024x683.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://rozsdagyar.blog.hu/api/trackback/id/tr5218262045

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása