A harmincéves görög black/extrém metal intézmény, a Rotting Christ dupla válogatásalbumot ad ki a Season Of Mist gondozásában "Their Greatest Spells" címmel március 23-án, mely tartalmaz majd egy I Will Not Serve című új, a régi idők tiszteletére készült dalt is (előző korongjuk lemezkritikája ITT olvasható). A csapat a Carach Angren társaságában tavasszal Európa-turnéra indul, melynek ezúttal sajnos nincs magyarországi állomása.

Egészen érdekes megfigyelni, hogy mennyire másképp szólnak egy adott stílus veterán, harcedzett bandái, melyek még a nyolcvanas évek csúcskorszakában indultak, mint a pár éves múltra visszatekintő újhullámos követőik. Van valami megfoghatatlan, szavakkal nehezen kifejezhető magabiztosság, súly és megkérdőjelezhetetlen autoritás a régi nagyok akár legfrissebb albumain is: pontosan ezt éreztem a német Accuser "The Mastery" című korongjának hallgatása során, mely január 26-án jelent meg a Metal Blade kiadó gondozásában.

A psychedelic blues rockot játszó Pristine friss klippel jelentkezett. A Ninja című tétel a tavalyi évben megjelent 7 dalos lemezen került rögzítésre, melyet a Nuclear Blast gondozásában adtak ki. A zenekar ékes példája annak, hogy Norvégiában a lágyabb stílusokban is igen értékes gyöngyszemekre lelhetünk.

Igazi, elképesztő méretű koncertdömping van kialakulóban Budapesten, mégpedig szerencsére metalfronton: a roham már holnap elkezdődik egy extrém bulival, de utána sem kell panaszkodnunk, szépen érkeznek sorra a fővárosba a rockszíntér nagyágyúi.

Manapság egyáltalán nem ritka, hogy metal- és rockcsapatok élén nők állnak, sőt, az is egyre gyakoribb, hogy egy-egy csapatban csak nők zenélnek. A trendek alakulásával egyre több műfajban látunk erre példát. Míg korábban főleg szimfonikus, gothic, folk metal vagy hard rock vonalon volt jellemző ez a tendencia, addig mára már olyan extrém stílusokban is helyet talált magának az érzékenyebbik nem mint a black, thrash vagy death metal. 

Március 9-én új lemezzel jelentkezik a kanadai Three Days Grace. Az "Outsider" előfutáraként mai nap The Mountain címmel jelent meg az első hivatalos klip.

Január 26-án, azaz holnap érkezik a Century Media gondozásában az izraeli Orphaned Land hatodik soralbuma "Unsung Prophets & Dead Messiahs" címmel. A megjelenés előtt még megjelent egy dal, mely a Chains Fall To Gravity címet kapta és közreműködött benne Steve Hackett, a Genesis legendás gitárosa (A lemezről ITT írtunk).

Kettejük hobbi projektje, az Aranyakkord első, Üzenet van című dalát most egy kelet-európai country dal, az Otthon lenni valahol klipje követi, a duó pedig februártól koncerteken is bemutatja szerzeményeit.

Bár én sem vagyok megveszekedett rajongója a modern rock/metal színtérnek, sőt, elég sok mostanság fősodorbeli metalcore csapattól egyenesen falra mászok, no, nem azért, mert divat utálni, hanem mert az én ízlésvilágommal egyszerűen ez már nem összeegyeztethető, azt képtelen vagyok felfogni, hogy a kaliforniai Black Veil Brides mivel érdemelte ki azt a gyűlölethullámot, melyet kénytelen elviselni lényegében létezése óta.

A primitív szónak van egy egyértelműen negatív konnotációja, mégpedig a kezdetleges, elmaradott, mely kétséget kizáróan minősít, miközben a primitív elsődleges jelentése az ősi, kezdeti. Az amerikai Mammoth Grinder valóban primitív zenét játszik a szónak abban az értelmében, hogy visszanyúl a nyolcvanas évek végének (elsősorban svéd) death metaljához, no meg a Napalm Death munkássága nyomán elindult grindcore, illetve a korábban szárba szökött hardcore/crust punk vonalhoz és ebből kever ki nekünk valami iszonyatosan pusztító, pokoli elegyet.