Egy olyan dologgal kell kezdenem, ami sajnos alapvetően befolyásolta a kanadai post-black metal zenekar, a Numenorean "Home" című új albumának befogadását, melyet a Season Of Mist kiadó jelentetett meg július 22-én. Ez pedig a borító. A francia istálló egy alternatív borítóképet is mellékelt, előre érezve az eredeti kép által keltett viszolygást vagy felháborodást, így azt szerepeltetjük a recenzióban, a másik kép (és semmilyen hasonló) soha és semmiféle körülmények között nem fog szerepelni magazinunkban. Akit érdekelne a dolog, keressen rá az Interneten és remélem, egyet fog érteni velem.

Az esetek kilencven százalékában olyan lemezekkel találkozom, melyekben fikarcnyi újdonság vagy eredetiség sincs. Ez alapvetően nem baj: kiváló albumok születhetnek egy már bejáratott, kialakult stílusban is, de valljuk be, hiába az utánzás az első lépés minden zenekar esetében, nagyon ritkán születhet valóban említésre méltó, egyedi alkotás már ismert panelek és lelketlen imitáció segítségével. Azt, hogy mi igazából az eredetiség, a saját stílus, nehéz megfogalmazni: a zsigereinkben érezzük, ha meghalljuk, de boncolgatni, elemezgetni felesleges és igazából nem is lehet. Pontosan ez a helyzet a francia Sektemtum "Panacea" című második korongja kapcsán is, mely az Osmose Productions gondozásában jelent meg május 26-án. 

Még április 22-én jelentette meg a Century Media a belga death metal brigád, az Aborted kilencedik albumát "Retrogore" címmel és bár régóta akartam már írni a korongról, valahogy sosem sikerült rá időt kerítenem, de mivel lassan négy hónap telt el ennek a szörnyszülöttnek a napvilágra kerülése óta, nem igazán halogathatom tovább a recenzió megírását. Meggyőződésem, hogy a 2016-ban megjelent halálmetal korongok közül már semmi és senki sem fogja veszélyeztetni a Revocation aktuális kiadványának pozícióját (lemezkritika ITT): bár a belgák is egy kegyetlenül erős albummal jelentkeztek, de teljesen más stílusban, megközelítéssel és hozzáállással dolgoznak. Ettől még ez egy bitang gonosz lemez lett, szó se róla.

Az Endless Darkness című dalára forgatta le új klipjét a  Blizard. Tavaly decemberben látott napvilágot a soproni metalhorda legújabb EP-je, melynek címadó dalára készült a legújabb mozit.

Augusztus 5-én indul a harmincegyedik nyári olimpia Rióban. Első alkalommal rendezik meg a játékokat Dél-Amerikában, ráadásul a legnagyobb országban, Brazíliában, mely szinte kontinensnyi területével, fantasztikus kultúrájával és nyelvi kavalkádjával várja a turistákat és persze a versenyzőket. De Brazília számtalan kiváló, jó és mi tagadás, rettenetes metalzenekart is a világra zúdított a nyolcvanas évektől kezdődően. Ezekből válogattuk ki a tíz legismertebb, legsikeresebb vagy éppen legzavarbaejtőbb bandát.

A napokban megjelent a Köteles Leander vezette Leander Kills legújabb klipje, méghozzá a lemezen is megtalálható Madár című tétel akusztikus változatához. A csapatot sok helyen elcsíphetitek még nyáron, többek közt a héten startoló Fezen fesztiválon és a felvidéki 11. Rockfeszten is. Ezenkívül, érdemes rákattintani a csapat Facebook oldalára és megosztani a bejegyzést amit ott találtok, mert 2 pólót sorsolnak ki a játékosok közt.

Az amerikai progresszív metal egyik alapító csapata, a Fates Warning afféle Szent Grálja a metalrajongóknak, különösen akkor, ha kívülállóknak kell bemutatni a rockzene értékeit. Ilyenkor általában előkerül egy FW-album, főleg a Ray Alder fémjelezte korszakból és a korong mint a gondolkodó ember metalzenéje kerül széles mosollyal elővezetésre. Az InsideOut Music által július 1-én megjelentetett tizenkettedik soralbum, a "Theories Of Flight" sem lesz kivétel: az új anyag hézagmentesen illeszkedik az eddigi diszkográfiába, mert kizárólag csak a rock/metalszerető közönség körében fog elismerést aratni (de abban fenntartás nélkülit), viszont a fősodorbeli hallgatóságnak ez a zene ma már egyszerűen befogadhatatlan.

Az idei fesztiválszezon kellős közepén koncertek sora helyett új nagylemezzel jelentkezett a Words of Blood. Első ízben a HammerWorld magazin július-augusztusi dupla számának mellékleteként látott napvilágot "Az én démonaim" címet viselő korong, mely már elérhető külön kiadványként is, szépen kidolgozott, dalszövegekkel és képi világgal ellátott booklettel. 

Amikor már azt hinnénk, hogy a dallamos/progresszív death metal nem okozhat számunkra több meglepetést, mindig bele tudunk futni olyan zenekarokba, melyek komolyan veszik a zenei határok feszegetését, a folyamatos megújulás iránti vágyat és kitartóan dolgoznak azon, hogy az általuk otthonnak tekintett stílus keretei között olyasmit alkossanak, ami csak a mában születhetett meg és nem korábbi, már letűnt trendek felé kanyarodik vissza. A svéd In Mourning május 20-án jelentette meg negyedik soralbumát "Afterglow" címmel az Agonia Records gondozásában, mely a fentiekben felsorolt minden követelménynek eleget tesz és az év egyik legerősebb metal albuma is egyben.