Rozsdagyár

TOP10 - Frontembercserén átesett külföldi rockzenekarok #2

2017. október 29. - Rock n roller

udo1.jpg

November 4-én a Papp László Budapest Sportarénában lép fel Adam Lamberttel a Queen. Ennek apropóján összeszedtünk tíz frontemberváltáson átesett zenekart. A sorrend nem jelent rangsorolást. A cikk második részében további öt zenekarral ismerkedhetsz meg (az első részt ITT olvashatod).

Helloween

A Helloween első énekese Kai Hansen gitáros volt, de 1986-ra egyre nagyobb nehézséget okozott neki egyszerre énekelni és gitározni, ezért főállású frontember után néztek, akit a 18 éves Michael Kiske személyében találtak meg.

Már Kiskével készítették a zenekar két legsikeresebb albumát a "Keeper of the Seven Keys Part 1-et és 2-t", amivel végleg bekerültek a legjobb speed metal zenekarok közé. Hansen 1987-ben, a "Keeper 2" turnéja során váratlanul elhagyta az együttest, aminek erős színvonal-, és ezzel együtt népszerűségcsökkenés lett az eredménye. Ez aztán további belső konfliktusokat generált, ami odáig fajult, hogy 1993-ban Kiskének távoznia kellett a bandából. A helyére Andi Deris, a zenekar mai énekese érkezett.

A Helloween nemrég indult Pumpkins United turnéján vendégzenészként visszatért Hansen és Kiske, így jelenleg egy hétfős zenekarral járják a világot. A turnéról ITT írtunk korábban.

Van Halen

A gitáros Eddie és a dobos Alex Van Halen testvérek 1972-ben a kaliforniai Pasadenában alapítottak együttest, az énekes David Lee Roth-tal és a basszeros Michael Anthony-val. 1978-as, a zenekar nevét viselő lemezük a zenetörténet egyik legsikeresebb debütáló albuma lett.

Főleg Eddie gitárjátéka miatt váltak híressé, de Roth színpadi teljesítménye is hozzájárult a zenekar népszerűségéhez. Nemcsak énektudásával, de akrobatikus mutatványaival is megkedveltette magát a fiatal rajongókkal. Eddie azonban éppen az énekes hivalkodó viselődése miatt nézett rossz szemmel Roth-ra. A két zenész közötti ellentétek pont a zenekar legismertebb lemezének, az "1984"-nek megjelenése után csúcsosodtak ki. A viszály odáig fajult, hogy az énekes végül kilépett a zenekarból, és szólóprojektbe kezdett.

Az új album feléneklésére Sammy Hagart kérték fel, aki ezután bő egy évtizedig maradt a zenekar frontembere. A Hagar-éra alatt, bár az együttes kereskedelmileg sikeres volt, a régi rajongók szokás szerint nehezen bocsájtották meg a régi énekes távozását. Az egyre erőteljesebb szintis hangzás miatti "elpoposodás", illetve hogy a korábban alig háromperces számok után, Hagar szövegírói tevékenysége miatt gyakran öt perc hosszúságúra nyúltak a dalok, szintén csípte a zenekar régi híveinek szemét.

Bár mind a négy Hagarral felvett lemez a Bilboard lista élére került, 1996-ban végül megváltak az énekestől. Utóbbi azt nyilatkozta, hogy kirúgták, a Van Halen testvérek szerint önszántából ment el. Ezután jelent meg a zenekar "Best Oflemeze, amin két David Lee Roth által énekelt új dal is felkerült. Majd az 1996-os MTV Video Music Awards gálán is közösen léptek fel. Roth azonban nem maradt az együttesben, hanem Gary Cherone-nal, az Extreme korábbi énekesével folytatták tovább.

A Cherone-al készült "Van Halen III" című album már kereskedelmileg sem volt sikeres. A rajongók sem az új énekest, sem a lemez kísérletező hangzásvilágát nem fogadták el. Nemsokára Cherone békésen távozott a zenekarból, ami után négy év hallgatás következett.

2000 után újra Roth-tal rögzítettek pár dalt, de 2004-05-ben mégis Hagarral turnéztak. Végül 2007-től újra összeállt majdnem az eredeti formáció, azzal a különbséggel, hogy ezentúl Eddie fia, Wolfgang Van Halen a basszusgitáros. 2012-ben ebben a felállásban adták ki a "A Different Kind of Truth" című, ez idáig utolsó sorlemezt.

 

Judas Priest

A Judas Priestnek 1968-as megalakulásakor még nem volt énekese, és nem is így hívták őket. Al Atkins a zenekar próbaterme előtt sétálva felfigyelt az épületből kiszűrődő zenére, ami megtetszett neki, így kapcsolatba lépett az együttessel. Így ő lett a banda első énekese, és ő találta ki a Judas Priest zenekar nevet is. De még mielőtt igazán befuthattak volna, 1973-ban kilépett az együttesből. Ezután Ian Hill basszusgitáros a volt barátnőjének testvérét, Rob Halfordot hívta énekesnek.

Hartforddal rendkívül sikeres időszak következett. A Judast sokan a heavy metal keresztapjának tekintik. A ’70-es évek második felében készült lemezeivel nagy szerepet játszott a New Wave of British Heavy Metal létrejöttében. Világszerte több mint 45 millió lemezt adtak el.

A ’90-es évek elején azonban Halford egyre erősebb késztetést érzett arra, hogy más zenészekkel is muzsikáljon. 1992-ben egy koncert erejéig fellépett a Black Sabbath-tal is, mert Dio nem volt hajlandó Ozzy együttesének nyitni. Ekkoriban hozta létre Fight nevű projektjét is, amivel kiélhette a súlyosabb muzsikák iránti vonzódását, de dolgozott a Panterával is. A Fight első lemezének kiadása azonban jogi problémákba ütközött, ezért Halford hatalmas megdöbbenést kiváltva, 1992 májusában bejelentette, hogy kilép a Judas Priestből.

Halford utódja Tim "Ripper" Owens, a Winter's Bane power metal együttes korábbi énekes lett. Bár Ripper technikailag tökéletesen pótolta Halfordot, sőt a színpadon sem vallott szégyent, a vele készült "Jugulator" és "Demolition" című lemezek új stílusa, modernebb, keményebb metalos hangzása miatt nem nyerték el sem a rajongók, sem a kritikusok tetszését. Ez tovább nehezítette Owens elfogadtatását.

A 2001-ben készült Rocksztár című film Owens-nek a Judas Priest-be való bekerülésének története alapján íródott. A film főszereplője Mark Wahlberg végül rájött, hogy a rocksztárság nem neki való, és egy koncert közepén önként távozik a zenekarból. Ripper távozásának viszont Halford visszatérése volt az oka. Akinek a szólóprojektjei nem úgy működtek, ahogy szerette volna, így 2003 óta a Judas Priest énekesét újra Rob Halfordnak hívják.

Accept

A német Accept minden idők egyik legsikeresebb heavy metal zenekara, akiknek jelentős szerepük volt a speed metal kialakulásában is. A kezdeti folyamatos tagcserék után az első stabil felállás énekese Udo Dirkschneider volt. A ’70-es évek végétől folyamatosan ívelt felfelé a karrierjük. 1985-ben jelent meg a "Metal Heart" című albumuk, melynek címadó dala a zenekar legismertebb nótája. A szám jellegzetes gitárrifjét Beethoven Für Eliséből kölcsönözték.

A ’80-as évek második felében bizonyos mértékű széthúzás volt tapasztalható a zenekaron belül, aminek eredményeként Dirkschneider, Jörg Fischer gitárossal megalapította U.D.O. nevű formációját. A maradék tagok egy rövid szünet után David Reece énekessel folytatták tovább. Azonban Stefan Kaufmann dobos hátproblémái, és Reece instabil személyisége miatt 1991-ben úgy döntöttek, feloszlatják a zenekart.

Nem telt el azonban sok idő, és újra összeállt a klasszikus felállás. Ezután hol működött az Accept, hol nem. A sok szünettel tarkított időszaknak végül egy új énekes, Mark Tornillo érkezése vetett véget. A vele megjelent 2010-es "Blood of the Nations" album a zenekar történetének legsikeresebb lemeze lett.

Udo Dirkschneider október 30-án, az Accept pedig januárban lép fel a budapesti Barba Negrában. Előbbiről ITT, utóbbiról ITT olvashattok.

Stone Temple Pilots

A DeLeo testvérek által alapított Stone Temple Pilots talán a legsikeresebb nem seatle-i grunge zenekar. A kaliforniai Sand Diegóból származó együttes énekese a kezdetektől Scott Weiland volt. Első albumuk a "Core" 1992-ben, a grunge hullám kellős közepén jelent meg, így nem csoda, hogy hatalmas siker lett. A harmadik legnagyobb példányszámban eladott grunge-lemez lett a Nirvana "Nevermindja" és a Pearl Jam "Tenje" után.

A későbbi lemezeik is mind bekerültek a Bilboard Top 10-be, a belső konfliktusokon azonban nem tudtak úrrá lenni, így 2003-ban feloszlatták a zenekart. Ezután Weiland a volt Guns N’ Roses tagokkal megalapította a Velvet Revolvert. Bár ez a zenekar is sikeres volt mind szakmailag, mind kereskedelmileg, az énekes súlyosbodó kábítószerproblémái, és a talán ebből fakadó antiszociális viselkedése miatt két lemez megjelenése után feloszlottak.

2008-ban a Stone Temple Pilots újra összeállt, kiadtak egy lemezt, de 2013-ban végül kénytelenek voltak kirúgni Weilandot. A helyét a Linkin Parkból ismert Chester Bennington vette át. Ő azonban nem bírta a kettős terhelést, így 2015-ben kilépett a zenekarból. Ekkor elindultak a pletykák, hogy Weiland esetleg visszatér, de még mielőtt ez megtörténhetett volna, 2015 decemberében, akkori zenekara, a Wildabouts turnéja során, Bloomingtonban, Minnesotában, a turnébuszban holtan találták a 48 éves zenészt. Erről korábban ITT írtunk.

A zenekar azóta is keresi új énekesét. Idén bekövetkezett halála után sajnos Bennington sem térhet vissza a Stone Temple Pilots-ba. 2016 februárjában egy meghallgatást írtak ki énekeseknek, melyre rengetegen jelentkeztek. Egy ponton a zenekar még arra is hajlott, hogy női énekes álljon be a frontemberi posztra. Ez a meghallgatás azonban nem járt sikerrel. Az elmúlt évben két név is felmerült, mint lehetséges új frontemberé. Előbb az amerikai X-Faktorból ismert Jeff Gutt, majd a filippínó John Borja nevét dobták be a köztudatba. De érdemi híreket azóta sem hallottunk az új Stone Temple Pilots énekes személyét illetően.

A bejegyzés trackback címe:

https://rozsdagyar.blog.hu/api/trackback/id/tr5713092018

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ShotInTheDark 2017.10.31. 00:12:24

Ó, van sok ilyen frontembercserés banda ! Nyilván a top 10-be ezek az együttesek nem férhettek már be. --> Pantera , Sepultura , Dream Theater (-itt Mike Portnoy is simán vehető frontembernek), Pink Floyd , Genesis , Queensrÿche , Fates Warning , Anthrax , Cannibal Corpse , Savatage , Faith No More , The Gathering ...
süti beállítások módosítása