Április 28-án jelent meg "Vissza a végál.om..ra" címmel a Nomad zenekar dupla koncertlemeze, amelyen két CD-n nem kevesebb, mint huszonegy dal kapott helyet. A kiadvány a Végál.om.. című első Nomad-korong tízéves jubileuma alkalmából – 2017. június 3-án, a budakalászi Rockházban – adott koncert anyagát tartalmazza, ahol Jánosi Szabolcs gitároshoz, Juhász Marcell énekeshez és Nagy Levente basszusgitároshoz az a Mihalik Ábel dobos csatlakozott, aki az első stúdiólemezt is feljátszotta. A tavalyi évben mi is beszélgettünk a csapattal, melyet ITT olvashattok.
A Nomad az ország egyik legjobb koncertzenekara, így nem meglepő, hogy milyen elementáris erővel szólal meg mind a huszonegy szerzemény. A srácok a közönség szeretete mellett számos szakmai elismeréssel is büszkélkedhetnek. 2015-ös A38-as koncertjükről az MR2 koncertfilmet forgatott. "Márványmenyasszony" című harmadik albumuk Fonogram-díj jelölést kapott (lemezkritikánk ITT olvasható). Sajnálom című daluk révén Petőfi Zenei Díj jelölésben részesültek és megannyi Petőfi Rádió hallgató fülébe belopták őszinte rockdallamaikat és szövegeiket. Negyedik stúdióalbumuk pedig 2018 októberében jelenik meg.
A huszonegy dal először nagyon soknak tűnt, de ahogy végighallgattam a kétlemezes albumot, rájöttem, hogy ha csukott szemmel figyelek, akkor olyan, mintha én is ott lettem volna. Néhány hónappal a felvételek előtt részese voltam egy budapesti Nomad-koncert szervezésének és a fénytechnikát is én csináltam a bulin, így az az élmény is még élénken él bennem, de mégis teljesen mást hatást kelt azért a lemez. Igazán erősre sikerült az egész korong és legalább olyan élményt nyújt, mintha egy stúdióalbumot hallgatnánk, csak épp itt nem olyan steril az egész és a közönség is fontos szereplője mind a huszonegy számnak. Amennyire nem számítottam rá, annyira a szívembe lopta magát.
Rögtön az Igazak álma (a "Hotel Polimer" albumról) elemi erővel vág a földhöz minden hallgatót és ezt a lendületet képes fokozni, valamint tartani is egészen az Engedd, hogy még egyszer tételig bezárólag. A lemez nagyon jól keretbe foglalja a Nomad zenekar eddigi pályafutását és dalait, ugyanis az összes lemezre odafigyeltek és ügyeltek arra, hogy közel egyenlő arányban merítsenek és megmutassák az összes kedvencet, de emellett azért néhány ritkaság is kerüljön a szettbe. Így lett ez egy pályafutást összefoglaló album is, mely még korántsem ért a végéhez és ha ekkora energia van bennük, akkor vajon mit várhatunk az ősszel megjelenő legújabb kiadványtól? A "Végál.om.."-ról és a "Hotel Polimer"-ről hat dalt, a "Márványmenyasszony"-ról pedig kilenc tételt játszottak el.
Ritkán hallgatok koncertlemezeket és koncertekről készült videókat sem gyakran nézek, mert inkább arra esküszöm, hogy ott kell lenni ahhoz, hogy teljes élményt adjon maga a buli. Erre lényegében rácáfolt a Nomad, ugyanis itt csak a hangot kaptam, illetve fizikai formában egy duplalemezes, nagyon igényesen elkészített fizikai hanghordozót. Ebben a két lemezben benne van a csapat lelke, az erő, mellyel a húrok közé csapnak és valódi érzelmeket közölnek vele. Először felesleges dolognak tartottam a negyedik nagylemez előtt elkészíteni egy ilyen kiadványt, de most már egyáltalán nem bánom, hogy elkészült és eljutott hozzám. Minden tiszteletem a zenekarnak és már most várom az őszi nagylemezt, addig pedig lesz időm rongyosra hallgatni ezt a remek huszonegy tételt.
10/10
