Besnyő Gabriella óvónő, vegán-aktivista, a Don Gattós Acélos Balázs szerelme és nem utolsósorban a Nova Prospect énekesnője. Vele készítettünk most interjút (előző lemezeik kritikája ITT és ITT, míg a párjával készített korábbi beszélgetésünk ITT olvasható).
Szia! Hány éves korodban kezdtél érdeklődni a zene, illetve az éneklés iránt?
Hú, azt hiszem az általános alsó tagozatában volt egy kis énekkar, ahol az akkori szakos tanár választott ki néhányunkat az évfolyamból. Többszólamú dalokat próbált velünk elénekeltetni. Nem tudom, hogy volt hozzá türelme. Mert bár én úgy emlékszem, hogy tök jól ment (szólamvezető is voltam vagy mi a frász), tudjuk, hogy az idő mindent megszépít.
Egyébként épp ez a tanárnő (Alexa Marika néni) volt az, aki felsősként rábeszélt, hogy kezdjek valami hangszerrel is ismerkedni. Annak ellenére, hogy baromi büszke voltam magamra, amiért valaki meglátta bennem a zenészpalántát, és a szolfézsórákat is imádtam, sajnos csak két évig volt türelmem a zongorára írt komolyzenés darabokhoz. Lehet, hogy a zongoratanáromnak inkább a Nothing Else Matters-t kellett volna házi feladatként hazaadnia, háháhá.
A Nova Prospect előtt énekeltél más formáció(k)ban is?
Ó, igen. Főiskolán az egyik kórustársam (mert ott sem bírtam magammal) szólt, hogy van egy banda, amelyben hegedül, de nincs énekesük. Mire én viccelődve rávágtam, hogy majd én leszek az. De ő ezt halálosan komolyan vette, és minden tiltakozásom ellenére rábeszélt, hogy menjek el egy próbájukra. A srácok CD-re gyakoroltak a basszeros garázsában. Nagyon lelkesek voltak és azonnal bevettek. Igaz, csak két bulink volt a fennállásunk alatt, de általuk csöppentem bele a kecskeméti BakElit nevű formációba vokalistaként. Imádtam a háttéréneklést, de idővel elkészült két saját számunk is, melyekben végül én is főszerepet kaptam. Elmentünk felvenni őket a novás stúdióba, és innen már nem volt visszaút…
A szüleid hogyan fogadták a döntésed, mely a rockzenei pályára irányított végül? Ők szeretik amúgy a metalt?
Hááát, az a tény, hogy sem a The Beatles, sem pedig a The Shadows zenéjére nem hajaz a miénk, Apunak kicsit kikerekedett a szeme, mikor először hallott így énekelni. De elismeri, hogy ügyesek vagyunk, és nagyon büszke arra, amit a színpadon művelek. Ő mindig hagyta, hogy azt csináljam, amit jónak látok, és amihez kedvem van.
Anyukám kiskoromban meghalt, de szerintem ő imádná, hogy a kislánya kicsit keményebb stílusban utazik, mert állítólag totál olyan volt, mint amilyen én vagyok. Az éneklést is Tőle hoztam magammal.
Milyen zenekarokat kedvelsz? Ezek a hatások visszatükröződnek-e valamelyest a Nova Prospect zenei világában?
Zeneileg mindenevő vagyok, bár az újabb zenék már kicsit nehezebben érnek el hozzám. De ha nem így lenne, szerintem akkor sem változtatna sokat a banda „novaságán”. Az 100%-ban Jocó érdeme. Erre az alapra már csak azok az énektémák kerülnek rá, amelyek ráillenek. Amik nyilván Gabósak, de nem gondolom, hogy egy énekdallamon kiérződhet a Depeche Mode- vagy épp az Opeth-hatás… bár ki tudja.
Te milyen stílusirányzatba sorolnád a Nova Prospect munkásságát?
Sosem tartottam fontosnak, hogy a zenét részletekbe menően kategorizáljam. Talán csak azért, mert nem értek hozzá. Vagy mert nem érdekel. Vagy csak lusta vagyok számon tartani őket, mert olyan baromi sok van belőlük. Szóval bocsi, de erre a kérdésre most nem tudok érdemi választ adni.
A dalszövegeitek milyen témákat dolgoznak fel és ki a felelős értük?
Schautek Bálint, a sampleresünk írja a szövegeinket, aki már egy ideje nem koncertezik velünk, de nagyon fontos tagja a bandának. Ő a művészlélek a csapatban, és az ő kis ügyes-bajos dolgait fogalmazza meg a maga stílusában ezekben az irományokban. A zenekarból egyikünk sem lenne képes megszülni egy dalszöveget, főleg nem magyarul. Én próbáltam. Nagy röhögést váltott ki, háháhá.
A zenélés mellett vegán-aktivistaként is tevékenykedsz. Kérlek, mondj erről pár szót, hogy s miképp zajlanak ezek a demonstrációk!
Sosem gondoltam, hogy én valaha is részt fogok venni ehhez hasonló megmozdulásokon. Egyáltalán nem szokásom az embereknek kéretlenül tanácsokat vagy épp észt osztani. Elég elfogadó figura vagyok, egészen addig, amíg valaki nem látja kárát egy rossz szokásnak vagy akár egyetlen eseménynek. A mi aktivizmusunk lényegében arról szól, hogy az állat-, környezet- és egészségvédelem iránt érdeklődő emberekkel beszélgetünk a témával kapcsolatban néhány tényfeltáró videó segítségével, különböző települések utcáin és főterein. Minden demonstráció más és más, de általában pozitív kicsengésűek ezek a megmozdulások. Legalábbis sokan elismerik, amit csinálunk, drukkolnak nekünk, mások pedig hálásak a szemnyitogatásért. Engem nagyon motivál és feltölt egy-egy ilyen kitelepülés, mert úgy érzem, hogy igazán hasznos, amit csinálunk, és nagyon jó a csapat. Imádom őket.
Vannak-e hobbijaid?
Egy kecskeméti rockbandában énekelek, háháhá. Amúgy emellett nem sok mindenre marad időm, főleg úgy, hogy az aktivistáskodás, illetve a szerelem miatt is elég sokat utazgatok. Viszont ha tehetem, minden nap jógázom, amit persze sosem soroltam a hobbi kategóriába. Ez annál sokkal komolyabb, egyfajta életmód szerves része. És nem mellesleg jó kondiban tart, amit a koncertek során is tudok kamatoztatni.
Mivel foglalkozol civilben?
Óvónéni vagyok. Már több, mint tíz éve. Még belegondolni is zsibbasztó, hogy ilyen régóta. Bebiztosítom magunknak a nézőközönséget úgy 10-20 évre. De amúgy tényleg hihetetlen, hogy ezek a kis pupákok mennyire tudnak lelkesedni ezért a dologért. Néhányan el is jönnek a kecskeméti koncertjeinkre. Van, aki már sulis, de még elrángatja a szüleit egy-egy főteres matiné előadásunkra. Nagyon megtisztelő ez a számunkra amúgy.
Mikorra várható a következő Nova Prospect-nagylemez?
Már gyűlnek Jocó fejében és asztali számítógépén az új dallamok. Nemrég azt beszéltük, hogy hamarosan el is kezdik felveszegetni őket a hangszerekkel, de hogy abból nagylemez is legyen, még biztosan várni kell egy bő évet. Valószínűleg 2021 elejére készülünk el vele.
Jelen vagytok a különböző zenei streaming-szolgáltatók felületein is. Szerinted van jövője a fizikai formátumoknak?
Én vagyok a legjobban meglepődve, amikor egy koncert után felvásárolják a CD-inket a mörcsből, és nem egyszer megkérdezik, hogy nincs-e több albumunk, mert megvennék. Mostanában a "Főnix" és a "Lépj ki az árnyékból" című lemezeket is újra kezdtük gyártani, mert keresik. Szerencsére vannak még megszállott gyűjtők. De amúgy nem értek hozzá, csak azt tapasztalom, hogy nem felesleges CD-t vinnünk magunkkal a bulikra.
Gabi, köszönjük az interjút!