A dán hard rock csapat, a Statement és a szintén dán lemezkiadó, a Mighty Music előrehozta a Heaven Will Burn című dal megjelenését, hogy ezzel tisztelegjen a tegnapi brüsszeli terrortámadások áldozatainak emléke előtt. A dal és a klip eredetileg csak jövő hónapban jelent volna meg, de mind a csapat, mind pedig a kiadó úgy érezte, hogy a dalt mindenképpen hamarabb jelentetik meg, mert az pontosan arról szól, aminek tegnap nem szabadott volna megtörténnie.

Kedvenc dán csapatunk, a Helhorse harmadik albuma már a kanyarban: a Spinefarm Records gondozásában május 13-án érkezik "Helhorse" címmel. A második albumról szóló lemezkritikánkat itt olvashatod, a frontemberrel, Mikkel Wad Larsen énekessel készített interjúnkat pedig itt találod. Az első klip a Hell Of A Ride című húzónótára készült, mely a hajtás után megtekinthető.

Új klippel jelentkezett a finn-brit pszichedelikus-prog rock csapat, a Hexvessel. Még januárban jelent meg új albumuk "When We Are Death" címmel a Century Media gondozásában (lemezkritika itt), ez pedig egy kellőképpen elszállt klip a korong hangulatának megfelelően.

A német gothic/indusztriális metal csapat, a Crematory idén ünnepli 25. születésnapját. Új albumuk, a "Monument" az SPV/Steamhammer kiadó gondozásában érkezik április 15-én, az első kislemeznóta, a Misunderstood klipje pedig máris megtekinthető a hajtás után.

A teuton thrash metal egyik alapító bandája, a német Destruction új albuma május 13-án érkezik a Nuclear Blast kiadó gondozásában "Under Attack" címmel, melyről az első kislemeznóta, a Second To None szöveges videója máris megtekinthető. A dal az internetes zaklatásról szól, megemlékezve egyben az áldozattá váló fiatalokról is.

A veterán görög extrém metal csapat, a Rotting Christ új albuma február 12-én jelent meg a Season Of Mist kiadó gondozásában "Rituals" címmel. A For A Voice Like Thunder című nótára készült szöveges videóban Nick Holmes (Paradise Lost) vendégszerepel.

Ha a technikás, intelligens módon űzött thrash metal gyökereit keressük, akkor a stílusalapítók között elsőként kell megemlíteni a dán Artillery zenekart, akik a nyolcvanas évek első felében alakultak, majd 1985-ben kiadták debütalbumukat, a "Fear Of Tomorrow" nevű zseniális korongot, mely nemcsak a thrash, hanem az egész metal színtér egyik gyöngyszeme. A klasszikus éra 1991-ben ért véget mindösszesen három nagylemezzel a hátuk mögött. 1999-ben még összeálltak egy új kiadvánnyal megspékelt visszatérésre, de aztán ismét eltűntek. A 2007-es újabb visszatérés már véglegesnek számít, azóta már a második új énekest fogyasztják, ez pedig a második korszakuk március 25-én érkező negyedik soralbuma "Penalty By Perception" címmel a Metal Blade gondozásában.

Kevés olyan banda van a rock/metaltörténelemben, akiknek olyan hányattatott sors jutott volna, mint az amerikai power/heavy metal alapbanda, a Metal Church. Csak felsorolásszerűen: követhetetlen tagcserék sora, kétszeri feloszlás, majd újjáalakulás, megtorpanás és a grunge érkezése a siker kapujában, az első klasszikus felállás énekesének korai halála és folytatni lehetne a végtelenségig a sort, de egy dolog változatlan maradt, mégpedig az alapító gitáros, dalszerző Kurdt Vanderhoof elszántsága és elkötelezettsége. Az ő érdeme, hogy harmincöt évvel megalakulása után a banda még egyáltalán létezik és lemezeket készít és bár a nyolcvanas évek második felének, a kilencvenes évek elejének népszerűsége és újító jellege már a régmúlté, a május 25-én a Nuclear Blast gondozásában érkező tizenegyedik stúdióalbumuk azonban nagyon is korrektre sikeredett.

Nem akármilyen ötlettel jelentkezett a brit rockcsapat, a Vega. Az ötös úgy döntött, a legújabb szöveges videójuk nem az a szokványos klip lesz. Kezükbe vették a Facebook Messengert és gyakorlatilag egy csevegést/beszélgetést követhetünk végig, ahol csak is a dalszöveg sorai váltakoznak, méghozzá különböző hangulatjelek és képek kíséretében.

Ha valaki figyelemmel követi a metal színtér lemezmegjelenéseit és történéseit, az könnyen megállapíthatja, hogy iszonyatos túltermelés folyik a black metal stíluson belül. Egyrészt százasával alakulnak a (főleg amerikai) post-black metal csapatok, melyek az aktuális trendre felülve szakmányban gyártják a shoegaze és a nordikus vonal kereszteződéséből eredő, de sajnos valódi megújulást vagy értéket ritkán teremtő zenéjüket. A másik irány a "vissza a gyökerekhez" megközelítés, melynek "true black" hirdetői viszont a ló túloldalára esve havonta hoznak ki egy háromszámos demót, mely a pokol - és általában a tehetős szülők pincéjének - legmélyebb bugyraiból bugyborékol elő, lehetőleg egy négysávos magnóval és egy varrógép/ipari lángvágó kombóval felvéve. Valódi, minőségi, de mégis hallgatható és előremutató black metalt nagyon kevés csapat képes már készíteni, de a svéd Rimfrost, melynek harmadik soralbuma március 25-én érkezik a Non Serviam Records gondozásában, pontosan ilyen.