
Vannak a metalnak Magyarországon elátkozott vagy éppen mára szinte teljesen kiüresedett stílusai: félreértés ne essék, nem arról van szó, hogy maga a zene lenne rossz vagy unalmas, hanem egész egyszerűen hazánkban tulajdonképpen semmiféle érdeklődés nincs az effajta muzsikák iránt. Ilyen a doom/death, a tradicionális progresszív metal, meg úgy általában az extrémebb vonal agyasabb, komplexebb része: mondhatni, hogy ezek azok a színterek, melyek húsz-harminc évvel ezelőtt underground szinten is igencsak jól futottak, de ma százötven-kétszáz megátalkodott metalrajongónál több embert akkor sem érdekelnének, ha fizetnének a meghallgatásukért.