Szerencsém volt, ugyanis a koncert előtt pár héttel interjút készíthettem a Smash Into Pieces zenekarral. A másik kettő fellépőt régóta követem és szeretem is, főleg a régebbi munkásságukat, ám a fent említettről nem sokat tudtam. Az beszélgetésből már kiderült, hogy egy humoros, de vérprofi csapatról van szó, akik biztosan mindent megtesznek majd a színpadon (interjúnk ITT olvasható). Így is lett, és ezen a keddi napon ismét sokan gyűltünk össze a Barba Negra Clubban.
A Smash Into Pieces tehát ahhoz képest, hogy első zenekar volt az estén, sok embert levonzott. Talán eddig még nem is voltam ilyen estén, ahol már az első zenekaron is tolongnak elől az emberek. Volt is miért, mert bár iszonyatosan rövid, de annál tartalmasabb és bulis koncertet nyomtak. Számomra ezért már megérte az este, hogy őket hallhattam és láthattam élőben. A színpadi munka kiemelkedő, egy másodpercre nem álltak meg a színpadon. Tényleg egy érett produkció és színpadra termett az egész zenekar. Utána még volt szerencsém pár mondatot váltani a basszusgitárossal és amellett, hogy megkért az általam készített képek elküldésére, még közös képet is csináltunk és jókat nevettünk a Sonic Syndicate előtti szünetben.
A Sonic Syndicatet már nagyon régóta ismerem. Nagyjából a 2007-es "Only Inhuman" lemez óta. Az akkori csapatot jobban is bírtam, mert az a stílus közelebb állt hozzám, mint az új lemez, ami már egy ellágyult hörgésektől mentes populáris metal korong. Ennek ellenére, a három régi dalnak nagyon örültem, sőt a koncert is végig kiemelkedő volt. Az énekes ugrásai meg különösen tetszetősek voltak, az egyiket még sikerült lefotózni is. A buli végén pont a merch pultnál álldogáltam és úgy döntöttem, veszek egy régebbi logós pólót tőlük. A srácok pedig annyira jó fejek voltak, hogy felajánlották, aláírják a pólót, sőt még közös képet is lőttünk akkor már. Ilyen szempontból ők is nagyon pozitív, hogy végig ott járkáltak hátul, hátha valaki szeretne velük fotót készíteni, beszélgetni vagy aláíratni valamit.
Az Amaranthe volt az est főattrakciója és egy rendkívül tartalmas, hosszú, több mint egy órás koncertet adtak. Őket is a kezdetek óta követem és bár náluk is a régebbi anyagok jönnek be jobban, azért a mostani lemezek sem rugaszkodnak annyira el, mint az előbb említett zenekarnál, így ez esetben az új lemez is sokkalta jobban tetszik. Természetesen játszottak mindegyik lemezről és megmozgattak mindenkit. Őrület volt, gyakorlatilag miután kijöttem a fotós árokból, hát csak hátra vagy oldalra mehettem (haha). Máshol nem is volt hely, de tényleg. Megpróbáltam visszamenni ismerőseimhez, de esélyem sem volt, ami annyiból jó, hogy így legalább találkozhattam a másik két zenekar tagjaival hátul. A hangzás ott tökéletes volt. Elől nagyon sok volt a mély, de ez hátul egyáltalán nem okozott már gondot. Számomra egyedül Elize öltözéke volt kicsit furcsa, de azért túltettem magam rajta, csak talán valami előnyösebbet is húzhatott volna. Ettől eltekintve azonban egy tökéletes estét és koncertet kaptunk, így okom biztosan nem lehet a panaszra. Még több ilyen hétköznapot! ;)
10/10
