Rozsdagyár

SIRENIA - Interjú Morten Velanddel és Emmanuelle Zoldannal

2021. február 22. - Jurancsik Eszter

sirenia.JPG

A dél-norvégiai Stavangerben, 2001-ben alakult Sirenia február 12-én jelentette meg tizedik albumát "Riddles, Ruins&Revelations" címmel, amelynek kritikáját ITT olvashatjátok. Az új album kapcsán készítettünk most interjút a csapatot alapító Morten Velanddel és az énekesnő Emmanuelle "Emma" Zoldannal.

Először is szeretnénk gratulálni az új lemezhez! Honnan jött a cím és milyen témák ihlették a dalszövegeket?

Morten: Nagyon szépen köszönjük! A szövegeket tekintve nagyjából ugyanazok a dolgok inspirálnak, mint korábban, az élet általában és a norvég tél mindig is a legnagyobb inspirációm volt. Az album címe ihlette az a számok általános hangulatát és érzését, a zene és szöveg együttesen.

A csapat modern oldalát is hallhatjuk ezen az albumon, de a tipikus, Sireniát jellemző hangzásvilág is megmaradt. Manapság egyre több zenekar kísérletezik a modern, már-már populáris elemek próbálgatásával, nálatok hogyan merült fel ez?

Morten: Minden alkalommal, amikor új albumhoz kezdek zenét írni, az első hónapokat hajlamos vagyok kísérletezéssel és új irány keresésével tölteni, amely felé terelhetem az albumot. Ezúttal sokszor inspiráltak a retro-hangzású szintetizátorok és elektronikus elemek. Ezek a múltban is velünk voltak, de ezúttal sokkal nagyobb szerephez jutottak. Nagyon élveztem ennek az albumnak a készítését, és ami igazán rám vall, hogy megpróbálok minél érdekesebb dolgokat csinálni.

Minden alkalommal új motivációra és inspirációra van szükségem, és új dolgokat kell csinálnom, hogy ihlethez jussak. Ez az irány természetesen nagyobb hangsúlyt fektet az elektronikus elemekre és a retro-hangzású billentyűk használatára. A következő albumnál valami egészen másra számíthatunk.

Vannak példaképeitek? Kik inspirálnak titeket?

Morten: Sok zenekar inspirált minket az évek során. Olyan csapatok, mint a Pink Floyd, az The Sisters Of Mercy, a Paradise Lost, Emperor, Leonard Cohen. Sok nagyszerű zene volt hatással ránk az évek során, azonban mindig keményen dolgozunk azon, hogy mindeközben megmaradjon a saját, egyedi stílusunk és hangzásunk is.

Amennyiben a koronavírus-járvány enyhül és feloldják a korlátozásokat, várható-e turné az új lemezzel?

Morten: Természetesen, alig várjuk, hogy visszatérjünk a koncertezéshez. Amint a járványt megfékezik, szeretnénk újra turnézni, a rajongóinknak játszani. Nagyon várom, hogy élőben játszhassuk az új dalokat. Mindig jó és üdítő érzés új és új dalokat felvenni a koncertprogramunkba.

Emmanuelle, te Franciaországban régóta ismert operaénekesnő vagy. Könnyen össze tudtad egyeztetni a koronavírus-járvány előtt az operaházi előadásokat a Sirenia kötelezettségeivel? Könnyű a munka a bandával?

Emma: Számomra a műfaj kérdése mindig mellékes volt. A zene teljes egészében mindig is vezérmotívum volt. Sosem értettem a zene feltagolását és magát a műfajok ötletét: a komolyzene, a metal, a rock, a jazz, a  népzene - minden együtt dolgozik. Tehát a különféle zenék, inspirációk keverése nemcsak választás volt számomra, hanem leginkább igény. Az én énekesi karrieremről és arról, hogy a Sirenia énekesnője lettem: egy klasszikus képzettségű énekesnőnek soha nem könnyű meghoznia azt a döntést, hogy hivatalosan is metalénekesnő lesz.

A komolyzene világában nem sokan szeretik azt látni, hogy az énekes keveri a műfajokat. De az én esetemben elmondhatom, hogy alaposan átgondoltam mindent, mielőtt elfogadtam a felkérést, hogy egy metalzenekarhoz csatlakozzak. Annak ellenére, hogy őrülten szeretem a komolyzenét, még soha nem éreztem igazán, hogy mind énekesként, mind a kreativitásomban kiteljesedtem volna, több okból is. Arra volt szükségem, hogy erőteljesebben, mélyebben, más módon fejezzem ki magam, zeneileg és emberileg is. A metal-élmény ennek a megnyilvánulása számomra.

Igen, könnyű együtt dolgozni a zenekarral, dacára a nagy távolságnak és annak ellenére, hogy mindannyian különböző országokban élünk. A technikai nehézségek ellenére jól ismerjük egymást, nyíltan beszélünk WhatsApp-on, tiszteljük egymást, és ezáltal a dolgok természetesen könnyen és egyszerűen mennek.

16910631_269260683505552_953485259_o.jpg

A Sireniának, éppen úgy, mint a legtöbb zenekarnak, van egy stabil rajongói bázisa. Nem féltél attól, hogy összehasonlítanak majd a régebbi énekesnőkkel, vagy támadásokat kapsz?

Emma: Nos, természetesen mindig könnyebb egy projekt első énekesének lenni, mint leváltani valakit, akinek már világszerte rengeteg rajongója van. A hangi adottságokat, a megnyerő élő előadást és a kellemes fizikai megjelenést is elvárják tőled, és ez nagy nyomás lehet. Tudtam, hogy összehasonlításokkal és néha gyűlölettel kell majd szembesülnöm, amikor Morten megkért, hogy álljak Ailyn helyére, abszolút felkészültem rá, de tiszta lelkiismerettel fogadtam el a kihívást (talán egy aprócska mazochizmus is volt ebben).

Tudtam, hogy valami mást kell hoznom a zenekarba, tudtam, hogy időbe telik, amíg az emberek elfogadnak művészként és emberként is, ugyanakkor biztos voltam a munkámban és a lelki elkötelezettségemben. Szóval beugrottam a csónakba.

Miben különbözik számodra egy operaházi előadás és egy koncert a Sireniával? Melyik könnyebb számodra?

Emma: Az első fő különbség mindenképpen az akusztika; a metálban a zene hangos, mikrofonba énekelsz, füldugót használsz, míg az operaházban csak a hangodra és a színház természetes akusztikájára hagyatkozhatsz, és meg kell oldanod, hogy mindenhol halljanak a nézők. Technikailag teljesen más, a kényelem más, ahogyan a részvétel is. A tömeggel való interakció is teljesen más: a komolyzenei előadásokon az emberek némán hallgatnak, leülnek, csak az áriák végén tapsolnak, a metalkoncerteken a tömeg áll és veled éneklik a dalokat.

Az opera világában különböző karaktereket játszol, mindig más ember vagy, különböző ruhákkal és jellemekkel, míg a metalban többé-kevésbé ugyanaz a személy maradsz. Az operának és a metalkoncerteknek is megvannak a maga előnyei és hátrányai, nem mondhatom, hogy az egyik könnyebb, mint a másik. Nagyon örülök mindkettőjüknek, és nehéz lenne választani közülük. Teljesebb emberré tesznek.

Unedited, original English version of the interview:

First of all, we would like to congratulate you on the new album! Where did the title come from and what themes inspired the lyrics?

Morten: Thank you very much! Lyric wise I am pretty much inspired by the same things as before, life in general and the Norwegian winter has always been my biggest source of inspiration. The album title is inspired off the general atmosphere and feeling of the album, it's music and lyrics.

We can also hear the modern side of the band on this album, but the typical Sirenia sound has also remained. Nowadays, more and more bands are experimenting with modern, almost pop elements, how did this happen to you?

Morten: Every time that I start writing material for a new album, I tend to spend the first couple of months experimenting and searching for a new direction in which I can take the album. This time I was inspired by a lot of retro keyboard sounds and electronic elements. These are elements that have been with us in the past as well, but we definitely gave them a bigger role this time. I really enjoyed making this album, and that is what it is about for me, trying to make things remain interesting. I need new motivation and inspiration every time, and I need to do new things in order to stay inspired. Going towards a direction with bigger focus on electronic elements and the use of retro sounding synths came naturally this time. For the next album we might be up to something completely different.

Are there any role models for the band? Who inspires you?

Morten: There are many bands that have inspired us over the years. Bands like Pink Floyd, The sisters of mercy, Paradise Lost, Emperor, Leonard Cohen have inspired me over the years. There have been much great music that has had an impact on us over the years, however we always work hard to maintain and keep our own unique sound and style.

If the coronavirus epidemic eases and restrictions are lifted, can a tour be expected with the new album?

Morten: Absolutely, we can't wait to get back on tour. As soon as the pandemic is under control we want to get out there to play for our fans again. Especially looking forward to play the new songs live. It always feels nice and refreshing to add barand new songs to our set list.

Emmanuelle, you have been a well-known opera singer in France for a long time. Were you able to easily reconcile the opera house performances with Sirenia’s responsibilities before the coronavirus epidemic? Is it easy to work with the band?

Emma: For me the idea of “genre”, has always been a detail…Music in its entirety has always been a leitmotiv. I have never understood musical partitioning and the idea of genres itself… classical, metal, rock, jazz, traditional music, everything works together.

So mixing different kind of musics, inspirations, has always been not only a choice for me but a need before everything.

Regarding my singer path and the fact I became Sirenia’s lead singer:  It’s never easy for an classical singer to take the decision to begin officially a metal carrier. Classical world doesn’t like too much seeing singers mixing genres… But in my case, I have to say that accepting to join a metal band a lead singer, at the moment it happened, was a question of survey. Even if I love classical music madly, I have never felt 100% fulfilled with it as a singer and also as a creative person, for several reasons and I was in need to express myself better, stronger, deeper, in another way, musically and humanely as well. The metal experience was definitely a revelation to me. Yes, it’s easy to work with the band, I mean, despite of the distance and the fact that we all live in different countries, despite of the technical difficulties that it induces, we know each other well, we talk openly, (almost every day on whatsapp) about everything, we have a great respect of each other, and that makes things going naturally easy and simple.

Sirenia, like most bands, has a solid fan base. Weren’t you afraid that you were compared to former singers or got attacks?

Emma: Well, of course it’s always easier being the first singer of a new project, than replacing someone who already has a worldwide fanbase. You are “expected” in terms of voice abilities, live performance and physical appearance as well, and It can be felt like a lot of pressure for sure. I knew that I had to face comparisons and sometimes hatred when Morten asked me to replace Ailyn as a lead singer, I was absolutely prepared to it, but I accepted the challenge with a full conscience of it... (Maybe with a tiny bit of masochism as well.

I knew that I had something different to bring to the band, I knew it would take some time to people to accept it, to accept me, as an artist and as a person, but I was super confident in my work and my soul involvement. So, I jumped in the boat.

What is the difference between an opera performance and a concert with Sirenia for you? Which one is the easier and why?

Emma: The first main difference is definitely acoustic; in metal, music is amplified, you sing in a microphone, use an in-ear system, while in Opera you have only your voice and the natural acoustic of the theatre, and you have to project it over the orchestra to make the audience hearing you perfectly, even at the extreme back of it. Technically it’s totally different, the comfort is not the same, and the physical involvement is not exactly the same. The interaction with the crowd is totally different too: in classical, people listen silently, sitting down, applauding only at the end of the arias, in metal, the crowd is standing up, headbanging and singing the songs while the bands are performing. In Opera you act different characters, being always a different person, with different costumes and psychologies, acting some spoken parts sometimes, while in metal you’re more or less the same person. Each of opera or metal have their pro and cons, I can’t say one is easier than another. I have a lot of pleasure with both of them, for different reasons, and it would be hard for me to choose today between one or another. They are really complementary to me.

A bejegyzés trackback címe:

https://rozsdagyar.blog.hu/api/trackback/id/tr5016435426

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása