Március 18-án visszatér Budapestre az Antimatter, mely rendszeresen játszik Magyarországon a Negative Art vendégeként. A Mick Moss és Duncan Patterson (ex-Anathema) által 20 éve alapított érzelmes, művészi hanglatú rockzenekarban története során számos vendégelőadó és zenész megfordult már, így a lemezek műfaja is sok árnyalatot viselt a post rocktól a dark akusztikus neofolkon át az elektronikus, progresszív rockzenéig. A koncepciót azonban mindig az egyetlen máig tag alapító, és egyben az éneket, a gitár-, basszusgitár- és billentyűsávokat is feljátszó Mick határozta meg.

Az Accept-es éveket felelevenítő turné és a Dirkschneider nevű projektje ismét U.D.O. néven adott ki új lemezt Udo Dirkschneider: a Steelfactory album monumentális heavy metal slágereket kínál. Az új dalokat március 27-én mutatja be a veterán német metal énekes és zenekara Budapesten, a Red Partizan és a Kiss Of The Dolls koncertje után.

12 éves koromban a Jim Morrison vezette The Doors taposta ki számomra az ösvényt az akkoriban kialakuló tinédzserkori lázadásom és a rockzene iránti elkötelezettségem azóta is töretlen útján. Az '50-es évek rock and roll sztárjai, valamint a The Beatles felbukkanása után a The Doors képviselte leginkább a '60-as évek lázadó nemzedékének példaképét (és jóval később az enyémet is).

Amikor a brit progresszív rock zenekar, a legendás és zseniális Jethro Tull 1969-ben megírta azóta már kultikussá vált és 1972-ben átütő sikert elért dalát (Living In The Past - A múltban élni), azt a szerző, Ian Anderson egyértelműen paródiának szánta: a nóta már akkor is pontosan olyan anakronisztikusnak hatott folkos-régimódi jellegével a rockzenei ősrobbanás kellős közepén, mint ma. A Jethro Tull tökéletesen érezte, hogy egy letűnt korszak zenéjét csak iróniával lehet előadni három-négy évtizeddel később, mert azt a teljesen megváltozott közeg, ízlés és korszellem komolyan venni már nem tudja.

A modern metalcore-ban utazó brit Borders a Long Branch Records gondozásában május 10-én jelenteti meg "Purify" címmel bemutatkozó albumát. Most a War című tételükre készített klipet nézhetitek meg a hajtás után, melyben a rap és a hagyományosabb, melodikus post-hardcore keveredik egészen kellemes végeredménnyel.

Az 1990-ben megalakult veterán német heavy/power metal csapat, a Paragon a Massacre Records gondozásában jelenteti meg friss stúdióalbumát "Controlled Demolition" címmel április 26-án. Érzésünk szerint az első kislemezdaluk, a Black Widow leginkább a csalódott és egy különösen fájdalmas válást túlélt férfiak első dühből megírt himnusza lehetne.

A négytagú svéd garázsrock csapat, a Royal Republic a hetvenes évek végi, nyolcvanas évek eleji pop-rock érából kölcsönözték inspirációjukat a Fireman & Dancer című számuk megalkotásához. Különösen a Roxy Music munkásságát érezzük visszaköszönni a dalhoz készült klipben. Új albumuk pedig az Arising Empire kiadó gondozásában május 31-én jelenik meg "Club Majesty" címmel.

Az idő múlásáról (öregszünk, felebarátaim!) mindennél többet elmond az, hogy a finn Children Of Bodom idén már huszonhatodik életévébe lép és első soralbuma is huszonkét éve jelent meg. Mivel erről az időszakról igen élénk személyes élményeim vannak (elég erősen rákattantam anno az első két lemezükre), furcsa az utóbbi években szembesülnöm a banda teljesítményével, hiszen körülbelül az ezredforduló óta csak szórványosan követtem a pályájukat és kiadványaikat.

A 2014-ben Budapesten megalakult Dreadwolf Purity néven rögzített egy új dalt, mely egyben a hamarosan megjelenő "Fomori" EP előfutára is. A szerzeményre egy klip is készült, mely a hajtás után meg is tekinthető.

Az izraeli metalszíntér egyre-másra termeli ki az izgalmasabbnál izgalmasabb bandákat. Most a Scardust nevű női énekessel felálló szimfonikus metal zenekarral ismerkedhettek meg, mely leszerződött az M-Theory Audio kiadóval és ismét megjelenteti május 24-én "Sand Of Time" című bemutatkozó albumát. Most a címadó tétel szöveges videója nézhető meg a hajtás után.