
Hosszú-hosszú évek óta sokan szidják már - vérmérséklettől függően - habzó szájjal vagy éppen unottan legyintve a magyar metal színtér helyzetét, annak fejlődésképtelenségét, befagyott állapotát. Mint mindennek, ennek a kérdésnek is két oldala van: van benne sok igazság, de jó adag személyes sértettségből és megkeseredettségből táplálkozó irigység is. Számtalan olyan fiatal banda van, akik szinte másodpercnyi késedelem nélkül adaptálják a legújabb, legdivatosabb zenei trendeket, aztán - inkább kevesebb, mint több sikerrel - próbálnak megkapaszkodni. Éppen ezért lehet nagyon is meglepő, hogy a hazai (black) metal szcéna egyik veteránja, a Sear Bliss főnöke, Nagy András basszusgitáros-énekes jelentetett meg most egy olyan korongot, mellyel igencsak meglephet mindenkit, aki már tizenöt-húsz éve nem frissítette a hazai rockmezőnnyel kapcsolatos véleményét.