Mai nap a várpalotai Márton Péterrel beszélgettem, akivel bár régóta vagyunk barátok, a távolság miatt eddig nem volt időnk hosszan elbeszélgetni a múltról és a jelenről.

Szia, Peti! Általában ritkán találkozunk, de mégis meglehetősen jól ismerjük egymást. Röviden összefoglalnád a saját szavaiddal, hogy mi az, amit érdemes tudni rólad? Hol és mikor ismerkedtél meg a zenével?

Szia, Gergő! Először is szeretném megköszönni, hogy megkerestél a kérdéseiddel! Nagy örömmel fogok rájuk válaszolni!

Igazi zenei csemegével várja a metál szerelmeseit január második péntekén az óbudai YUK, ugyanis 8 remek hazai zenekar érkezik a színpadra, hogy óriási zúzdával indítsa az újévet. A nagy múltra visszatekintő klub idén is magas színvonalú koncertekkel készül az élőzene kedvelőinek és szokásához híven jó pár hazai és külföldi turné állomásaként is szolgál majd.

A svéd doom metal csapat, a Witchcraft a Nuclear Blast gondozásában január 15-én jelenteti meg új albumát "Nucleus" címmel, melyről máris meghallgatható egy friss dal, a Theory Of Consequence a hajtás után.

A Subscribe zenekar Magyarország egyik legkedveltebb koncert csapata, ezt mind tudjuk. Aki csak egyszer is volt a bulijukon, biztosan visszasírja azt az élményt, hiszen azt az őrületet csak ők tudták! Bizony múlt idő, mert 2015-ben a csapat bejelentette bizonytalan ideig tartó visszavonulását. Hogy ez mit jelent? Nem tudni. Talán csak rövid időre, de lehet, hogy örökre elvesztettük kedvenceinket...

 Az olasz symphonic death metal csapat, a Fleshgod Apocalypse 2007-ben alakult és bizony kevesebb mint egy évtized alatt, a "KING" már a negyedik nagylemez a sorban. Mint az a képen is látható, igazi egyéniségek egytől egyig és állandónak is mondható a zenekar, mivel 2011-ben volt az utolsó tagcsere.

Idén senki sem panaszkodhat: töménytelen mennyiségű rock/metal album jelent meg 2015-ben és bár Theodore Sturgeon (1918-1985) amerikai sci-fi író híres mondása szerint minden emberi alkotás 90%-a szemét, a maradék 10% is akkora számosságú hallgatnivalót jelent, hogy azt szinte lehetetlen követni. Nekem sem sikerült összerántani egy TOP10-es listát, mert valami mindig lemaradt, így aztán lett belőle egy harmincas. Az alábbi lista - hasonlóan a magyar lemezek év végi összesítéséhez - ismét a jelen sorok írójának szubjektív véleményét tükrözi, illetve a Rozsdagyár Rockmagazin által idén megjelentetett lemezkritikákból került összeállításra.

Német Viking Metál! Ez a Varg! Hál' istennek kétszer is volt szerencsém hallani őket még Malomvölgyben a Rockmaratonon, és hát úgy látszik, csak az ottani szervezők értékelik ezt a zseniális brigádot, mert 2016-ban ismét ezen a fesztiválon láthatjuk őket (Dunaújváros: Szalki-sziget). Az biztos, hogy már csak miattuk megéri menni arra a napra, amikor ők lesznek, mert bárkinek garantálni merem, hogy óriási, amit élőben véghezvisznek a srácok!

Lassan a végére érünk a hiánypótlásnak: kínkeservesen, de sikerül behozni az évközi elmaradást, melynek egyik leginkább neuralgikus pontja volt eddig a svéd Tribulation harmadik albuma, a "The Children Of The Night", mely még áprilisban jelent meg a Century Media gondozásában. Elég kellemetlen a dolog, mivel nagyon sokat hallgattam év közben a korongot, de egyszerűen nem sikerült időt és energiát találnom a lemezkritika megírásához. Szerintem egyetlen év végi toplista sem lehet teljes a svédek produkciója nélkül, így most bepótolom mulasztásomat.

Pár nappal hetvenedik életévének betöltését követően elhunyt otthonában Lemmy Kilmister, a Motörhead nevű brit heavy metal csapat alapító basszusgitáros-énekese. A rák egy rendkívül agresszív és ritka formája támadta meg a szervezetét. Lemmy december 26-án értesült betegségéről. Kaliforniai otthonában, családja és szeretett nyerőgépe társaságában (melyet kérésére a kedvenc kocsmájából szállítottak a házába) töltötte utolsó két napját. 

A metaltörténelem nagykönyvében külön fejezet szólhatna meg nem értett zsenikről, jobb sorsra érdemes csapatokról, melyek között az amerikai Armored Saint minden bizonnyal a legelőkelőbb és legszomorúbb helyet foglalná el. Örök rejtély marad már, hogy miért nem lettek világsztárok, mi nem sikerült náluk, ami másoknál igen, mit rontottak el és miért, no meg egyáltalán: van-e igazság a Földön? Mindannyian tudjuk persze, hogy nincs, ezt a játékot nem arra játsszák. Ma már ennek természetesen nincs különösebb jelentősége, és kötve hiszem, hogy a bandatagok - így, bőven az ötvenen túl - éjjel-nappal ezen morfondíroznának. De azért elég rendesen el lehet tűnődni a minőség és a népszerűség összefüggéseiről, különösen, ha a bandának a június 2-án a Metal Blade gondozásában megjelent hetedik soralbumát hallgatjuk.