Kezdő metalos koromban, amikor elkezdtem kicsit távolabb látni, mint a Tankcsapda életmű, és megnyíltak előttem a fémzene különféle műfajai, először bizony összekevertem a thrash metalt a black metallal. De mint kiderült, szégyenre semmi ok, a kölni származású Ketzer pont ugyanezt csinálja…

Az olasz Fleshgod Apocalypse (a továbbiakban: FA) megítélésében és helyén kezelésében szerintem mindennél komolyabb szerepet játszik az embernek a death metalhoz fűződő viszonya. Ez ugyan elsőre egy elég egyértelmű és felesleges kijelentésnek tűnhet, viszont itt hozzá kell tenni, hogy az olasz…

Figyelem! Egy különösen aljas és rendkívül gyorsan terjedő vírus szedi áldozatait, melyet úgy hívnak, hogy Stoneritis. A már egy ideje jelen lévő, ám az utóbbi időben egyre jobban szétterjedő kór kíméletlenül levadássza a gyanútlan, védekezésre majdnemhogy képtelen áldozatait.

Nagyon szép ívű pályát futott be a dallamos death metal zenekar, a svéd Amon Amarth: ahhoz képest, hogy (az elődzenekart, a Scum nevű formációt is beleszámítva) 1988 óta tolják a szekeret és a kezdetekkor senki sem adott volna egy lyukas garast sem értük, sőt, igazából még az ezredfordulót követően…

Újra és újra rám tör egy olyan érzés, hogy ma éjjel sorozatnézés helyett inkább más sörével lelocsolt flanelingben, átláthatatlan cigifüstben szeretnék tombolni valami jóféle zajos rockzenére egy újságpapírral kitapétázott pinceklubban. Sajnos azonban rockklubokból szánni valóan kevés van a…

A hetvenes-nyolcvanas évek rockdinoszauruszai közül a fehér kígyó iránti rajongásom valahogy kimaradt. Na, nem azért, mert annyira rossznak tartottam a zenéjüket, hanem mert a rádiók olyan sokat játszották az egyik slágerüket, hogy egész egyszerűen majdnem behánytam tőle, és elment a kedvem a…

Az angolszász, de leginkább amerikai dömpingben mára a Rammstein maradt meg egyedül valamiféle német popkulturális termékként, melyre talán még felfigyel a világ. Alig találunk ma bármit is abból az elképzelhetetlenül hatalmas germán örökségből, ami a kortárs termésből átütné az ingerküszöbünket:…

Most jön az, ami még nem volt, szokták mondani. Hát, az új Arch/Matheos-lemezzel kapcsolatosan maximálisan bejött ez a mondás, mármint abban a tekintetben, hogy mikor már beletörődsz a futószalagon legyártott jobb-rosszabb albumok kiemelkedő zsenialitásának hiányába, egyszer csak megjelenik egy…

A finn Battle Beast kétségtelenül az egyik legmegosztóbb csapat a színtéren. A kezdetben a 2011-es "Steel" debüttel még leginkább heavy metalt játszó gárda első körben egyre inkább a power metal világa felé fordult, viszont a 2015-ös "Unholy Savior" albummal már elég masszívan megjelentek a bandát…

Az utóbbi időben mondhatni divattá vált az ismert, neves zenészek összeröffenése, közös örömzenélése. Míg régebben csak szinte koncerteken, egy-két szám erejéig léptek színpadra együtt különböző bandák legendás tagjai, addig mára már rengeteg albumjellegű projekttel tarkult a rockszíntér. Én melegen…