Sajnos hosszú idő telt el azóta, mióta a legutolsó 200 grama – 200 dinara vajdasági underground koncertsorozatról szó esett (korábbi beszámolóink ITT és ITT olvashatók). Több tényező közrejátszott ebben: a szervező zenekar számos okból történt feloszlása, illetve maga az embertömeg megritkulása főleg külföldre költözés miatt leginkább.

De nincs itt most helye a sajnálkozásnak és szomorkodásnak. Ugyanis a fiúk a nagy érdeklődésre való tekintettel és majd fél év kihagyás után úgy érezték, kell ide még valami, így a március 29-i péntek bizony a Memorial 250 grama 250 dinara bulival zajlott a legtöbb vajdasági metalarcnak.

A tripla D volt most a fő koncepció, tudat alatt talán. Hisz az este pokoli black részét a horvát Defiant, a groove-os, pogós zenét a szerb Downstroy, illetve a szintén sötét death-black vonalat a magyar Dvvad képviselte.

Ahogy suhantam az eseményre, szívmelengető érzés volt látni a piacon előbulit tartó embereket, feléledt a kicsit öreges vajdasági fiatalság. Szokáshoz hűen az édes rendetlen rend volt jelen az első öt percben is, ami kelléke volt mindig egy nagy csapatásnak.

Az estet a mélységbe taszító Dvvad kezdte, akik ugyan először jártak magyarlakta szerbiai területen, de a közönség lelkesedésén ez egyáltalán nem érződött. Ezen a környéken sosem volt ezzel gond amúgy sem, az emberek szívesen nyitnak új, ismeretlen együttesek felé, mindenféle elvárások nélkül.

Ezért is szeretek hazajárni az ilyen eseményekre. A frissnek mondható szegedi Dvvad valóban éppoly új, hogy alig két hónapja készült velük egy interjú, mely ITT olvasható. Ötletekkel teli, nagyon sötét, nagyon trve zenéről van szó, amit le is tudtok fülelni. Az estét megfelelően fellazították a srácok, amit sörözéssel puhítottak tovább ők is, és a közönség is.

Megszakításokkal ugyan, de már 14 éve a porondon vannak és sötétséget elhozóan ügyködnek a horvát Defianték, 4 album és egy demó áll a zenekari történelmükben, s az utolsó lemezük „Insurrection Icon” névre anti-keresztelten tavaly látott napvilágot. Ugyan az ilyen szintű blackségben már nem tudok annyira otthonosan mozogni, de totálisan meggyőzött a produkció, 666 volt, nincs mese! Ha maradt volna még a sörpénzemből, tuti beszereztem volna valami CD-t tőlük. De ahogy néztem őket, és a rajongóhullámot, lesz még alkalmam rá.

Izzott az este, a feszültség és az agresszió, mely hónapok óta az embereket őrli, végre kiszabadult és megfékezhetetlen pogóba torkollt: miután a kikindai Downstroy a húrok közé csapott, szinte felgyulladt a hely. A banda már több évnyi EP-t, demót és minden mást tudhat a múltjában, és ezt a vajdaságiak nagy szívvel szeretik.

Mivel nagyon koncert-orientált stílust képviselnek, nem túlzok, ha azt mondom, mindig fejvesztést hoznak a buli végére. Bevallom, otthon sohasem szoktam hallgatni az anyagaikat, de ha koncerteznek a közelemben, mindig ott vagyok. A közvetlenség és a baráti viszony a zenén és a hangulaton is mindig megmutatkozik. Szívből merem ajánlani, aki még nem hallotta a srácokat, egy alkalmat iktasson be, mert muszáj és kész.

Több ember nevében beszélek, azt hiszem, ha azt mondom, hogy ez kell, erre szükségünk van otthon, Mert igen, el lehet menni nyáron másik országba fesztiválozni, vagy csak Újvidékre, esetleg Budapestre elugrani egy-egy nagyobb koncert erejéig, de az nem ugyanaz. Abban nincs otthon. Vajdaságnak kell a metal, kell az underground. Köszönjük, hogy eddig ennyi is volt!

Fekete Ági (blackgnes)