Több, mint tíz éve annak, hogy először hallottam a The 69 Eyes "Blessed Be" című albumát, ami azonnal sötét tinédzserlelkem első számú kedvence lett. El sem tudtam addig képzelni, hogy a The Sisters Of Mercy hangulatát össze lehet hozni a KISS dögös, bluesos dallamvilágával, de ez a zenekar képes volt két merőben különböző kedvencem legkiválóbb tulajdonságait olyan természetesen és korszerűen ötvözni, hogy egyrészt sajnos azóta sem tudok komolyan venni egyetlen keménykedő gothic csapatot sem, másrészt pedig kénytelen voltam hetekig turkálni az internetet, egyéb 69 Eyes kiadványok után kutatva, hogy végül a pofám akkorát csattanjon a padlón, hogy máig visszhangzik.
A Nomad zenekar 2004-ben alakult és 2007-ben meg is jelent első lemezük, a "Végálom". Néhány tagcsere és egy hosszabb szünet után végül a zenekar 2012-ben kezdett igazán beindulni. 2014-ben megjelent a "Hotel Polimer" című albumuk, amely hangzásában, dalszövegeiben és alapvető atmoszférájában hozott elképesztő újítást a magyar könnyűzenei színtérre. A szövegek dallamossága, ritmikája, tartalma, a zene folkos, metalos kiegyensúlyozott elegye tette személyes kedvencemmé a Nomad zenekart.
