Sokáig úgy tűnt, hogy a Kittie végleg letette a lantot. Különböző interjúikban hangoztatták is, hogy szinte esélytelen a visszatérés, így hát szerintem nem csak engem, hanem mindenkit meglepett, hogy szinte a semmiből megtörtént a visszatérés tizenhárom évnyi szünet után.

Általában úgy tűnik, hogy a skót metalszíntér olyan zenekarokból áll, amelyek vagy ősi mítoszokról, népmesékről és történelemről énekelnek, vagy olyanokból, amelyeket a düh, a nyomor, a társadalmi hátrányok, a politikai harcok, valamint a hatalom és a kormányzat iránti hangos ellenszenv hajt. Elég…

Az, hogy az idők folyamán kultikussá váltak az olyan doom metal csapatok, mint a The Obsessed, a Pentagram vagy a Trouble, nem csak és kizárólag a kiválóságuk szavatolta, hanem az a tény is, hogy az indulásukkor, de még a pályafutásuk első évtizedében sem voltak túl sokan az ilyen jellegű formációk.…

Megmondom őszintén, a Friends Of Hell néven futó doombanda a 2021-es megalakulása óta csak mostanában került a homlokterembe, és ez is főleg a Rise Above-nak köszönhető, ugyanis a kiadványaik tetszetősnek szoktak bizonyulni számomra.

A Knocked Loose neve mellett egyre nehezebb elmenni a metalszcénában – olyannyira, hogy az amerikai hardcore banda neve már-már felszivárgott a popkultúrába is. Fellépés a Coachella Fesztiválon, olyan vendégelőadók, mint a stíluskeveréseiről elhíresült szupernépszerű Poppy, valamint erősebbnél…

Komoly gondban vagyok ezzel a cikkel, és ennek egyetlen oka van: rájöttem, hogy pokolian nehéz olyan lemezről/előadóról írni, melyet az ember szívből szeret, és egy rettenetesen meghatározó része az életének. Főleg, mert kihívás átadni azt az érzést, melyet egy-egy ilyen előadónak a lemezei idéznek…

Számomra teljesen ismeretlen volt ezidáig a francia Seth neve. Pedig egyébként egy elég vaskos múlttal rendelkező black metal hordáról van szó, akiknek raklapnyi kiadványuk született '95-ös megalakulásuk óta. Ebből - a jelenlegivel együtt - hét sorlemez, de válogatásalbumuk is van, sőt, egy…

Tartozom egy vallomással: csak a legritkább esetekben talál be nálam az észak-európai színtér. Ezalatt leginkább arra gondolok, hogy bár vannak zenekarok, melyekért megveszek (a teljesség igénye nélkül: Marduk, Dark Funeral, Borkanagar, 1349, Insomnium), de vannak olyan, egyébként kifejezetten…

Aki ismer, az tudja, hogy megszállottan rajongok a death metalért, majdnem minden árnyalatban. Viszont vannak olyan alzsánerei, melyek ilyen vagy olyan okokból nem csak egyszerűen kikerülnek, hanem egyenesen taszítanak. Ilyen például a grindcore, a porngrind, vagy éppen a brutális death metal, de ez…

Chris Barnes élő(halott) legendája a death metal színtérnek és ehhez illeszkedően az utóbbi évekbeli teljesítménye is igencsak hullámzó, lemezfronton legalábbis mindenképpen. A 2017-es "Torment" (kritika ITT) valami elképesztő groove-orgia lett, alattomosan, disznó módra fúrta ki a hallójáratainkat…