Iggy Pop frontembert senkinek sem kell bemutatni. A rockzene ikonikus alakja, a színpadon egy igazi egyéniség és természetesen számos rockdal szerzője. Ma 72 éves az énekes, aminek az alkalmából választottunk tíz olyan dalt, amit nem érdemes kihagyni az ő pályafutásából. Természetesen biztosan maradtak ki gyöngyszemek, így várjuk segítségeteket a kommentszekcióban. Boldog 72. születésnapot, Iggy!

Az amerikai folk legendás alakja, Cotton Eye Joe lesz a 18. Nemzetközi Amerikai Autó Fesztivál „díszvendége”. A Monostori erőd és az amerikai autók szerelmesei ostromára készül a Rednex. Az egész világot meghódító, a 90-es évek svéd pop csillagai látványos show-val érkeznek Komáromba, hogy a V8-as motordübörgést amerikai country muzsikával fűszerezze.

A portlandi Robots Of The Ancient World új nagylemezébe teljesen véletlenül futottam bele valami Facebookos ajánlóféleség formájában. Ránéztem a lemezborítóra és egyből azt gondoltam: na, ez biztosan valami doom/stoner cucc lesz. És igen. Úgy néz ki, hogy egy lényegre törő lemezborító is elég egy bizonyos zenei közeg rajongóinak figyelemfelkeltése céljából. 

A Zebrahead laza stílusban szállítja a kaliforniai életérzést napsütötte pop-punk dalaival. A csapat márciusban jelentette meg tizenharmadik lemezét "Brain Invaders" címmel, melyet szeptember 2-án nálunk is bemutatnak a Dürer Kertben.

Közel tíz éve, mikor még gimnáziumba jártam, lehetett már olvasni a Lords of Chaos című könyvadaptációról, ám a kivitelezés egészen a tavalyi évig csúszott. Idén májusban pedig itthon is bemutatják a norvég black metal hőskorát feldolgozó filmet, mely a "A sötétség gyermekei" címet kapta.

Átkozottul felemás a viszonyom a poszt-modernnel: rendkívüli mértékben rombolónak és negatívnak érzem a szerepét, amiért semmibe vesz és relativizál minden értéket, de jókat tudok röhögni a poénjain, melyek után nehéz komolyan venni bármit is, melyet parodizál vagy éppen nevetségessé tesz. A poszt-modern ma már korszellem, mely minden kulturális síkon, mondhatni minden utcasarkon felüti a fejét vagy éppen teli szájjal a képünkbe röhög. Nos, akkor miért éppen a black metal lenne ez alól a kivétel?

Nagyon szeretünk a rock-metal szcénában az „alternatív” jelzővel dobálózni, és ebben az én kezem is vastagon sáros. Alternatív metal, alternatív rock, de ha ez nem lenne elég, az alter mint olyan külön műfajjá nőtte ki magát kis hazánkban. De mit is jelent az alternatív? Az athéni származású, alternatív rockként aposztrofált Breath After Coma április ötödikén napvilágot látott albumát hallgatva rájöttem: ezt a szót újabban hajlamosak vagyunk a „jó” szinonímájaként használni.

Szimfonikus turnéra indul a német heavy metal legenda, az Accept. A tavaly év végén váratlanul kilépett az őstag basszusgitáros Peter Baltes, az ő helyére a szintén német Martin Motnik került, illetve a koncertek kapcsán Ava-Rebekah Rahman hegedűs is csatlakozik a zenekarhoz. A turné alkalmából a teuton veteránok egy meglepetés-kislemezzel is jelentkeztek: az A-oldalon egy vadonatúj nóta, a Life's A Bitch, míg a B-oldalon a Restless And Wild élő verziója kapott helyet.

Az Oregon állambeli progresszív death metal / prog-rock csapat, a The Odious "Vesica Piscis" címmel jelenteti meg szerzői kiadásban második soralbumát június 21-én. A korong öt évvel a bemutatkozó korongjuk után lát napvilágot. A The Odious az egyik legérdekesebb és legfrissebb hangzású banda: zenéjükben a post-hardcore, a dzsessz, a prog-rock és a technikás death metal találkozik. Ha túléled a a Repugnant című daluk első fél percét, akkor már nyert ügyed van. 

A német heavy metal csapat, a Primal Fear a Nuclear Blast kiadó jóvoltából vinyl verzióban is megjelenteti első három stúdióalbumát, ennek alkalmából pedig eddigi utolsó anyaguk, az "Apocalypse" egyik tempósabb tételére (Blood, Sweat & Fear) készítettek el egy videót, melyet a 2018-as Európa-turnéjuk felvételeiből vágtak össze.