A svéd hardcore csapat, a Thrown közzétette bemutatkozó dalát Fast Forward címmel, mely az Arising Empire kiadó égisze alatt jelent meg. Érdekesség, hogy a zenekar dobosa nem mást, mint Buster Odeholm, a modern, djentes deathcore vonalon Humanity's Last Breath gitárosa (ennek a bandának az idei lemezéről ITT írtunk kritikát).

2022. január 28-án érkezik a Mascot Label Group kiadó gondozásában "Inviolate" címmel az amerikai gitárzseni, Steve Vai új albuma, melyről most a Little Pretty című tétellel lehet megismerkedni a hajtás után. "A lemezen kilenc, kompakt instrumentális szerzemény található, melyeket egyszerűen csak rögzíteni akartam, hogy fogjam őket és végre eljátszhassam ezeket az embereknek a koncerteken." 

A holland post-rock csapat, a The Gathering hosszabb szünet után 2022 elején fogja megjelentetni "Beautiful Distortion" címmel új albumát. A csapatba 2018-ban visszatért a klasszikus felállás basszusgitárosa, Hugo Prinsen Geerligs, az énekesnő pedig továbbra is a norvég Silje Wergeland. Most az első kislemeznóta, a Stronger klipje nézhető meg a hajtás után.

A Korcs drámai klipjében az ember elméjében lakozó állatiasság és az emberi értelem küzdelme jelenik meg. A most megjelent új dal a Góbé februárban megjelenő új albumának már a negyedik bemutatott dala. A lemezbemutató koncert február 11-én lesz, az Akvárium Klubban.

A Heavenhike dala egy szomorú hercegszántói történetről szól, amelyben egy fiatal, 18 éves fiú végez a szerelmével. A szerb-horvát tragédiát feldolgozó táncjátékhoz született a Szeánsz, amely a csapat ősszel megjelent "ElőreBeSzóltunk" című lemezén is helyet kapott. 

A floridai death metal színtérről 1987-ben indult Cynic talán az egész mezőny egyik legérdekesebb, de mindenképpen legbonyolultabb pályájú zenekara. Óriási hatással voltak a technikás, illetve progresszív death metal stílus kialakulására (nem is mindig anyacsapatuk tagjaiként), de mára már olyan messzire kerültek egykori zenei szállásterületükről, mint talán a black metalban az Ulver.

Szakács Bence a magyar extrém metal underground egyik legaktívabb tagja. Mondjuk ez az egész első mondat totális önbecsapás: hazánkban a gitáralapú zene (blues, rock, metal) mára már olyannyira undergrounddá vált, hogy ezen belül az olyan extrém finomságok közönségét, mint például a blackened sludge doom, nagyítóval kell keresni. Mert a 2019-ben megalakult Brygmus választott csapásiránya ez, mégpedig annak legpusztulatabb, legvérhányósabb verziójában.

Ritka az olyan zenekar, mint a svéd Hypocrisy. 1988-as (akkor még Seditious néven történő) megalakulásuk óta aránylag kevés tagcserén estek át, egyszer még fel is oszlottak '97-ben, masszív stílusbeli átalakulások is találhatóak a történetükben, és még egy másik közismert svéd csapat (Dark Funeral) felfutásában is komoly szerepet játszottak (a csapat eredeti énekese nem Peter Tägtgren volt, hanem a későbbi Dark Funeral-frontember, Emperor Caligula, plusz Tägtgren nevéhez köthetők a korai Dark Funeral-lemezek produceri munkái).

A black metal stílus az évtizedek alatt rengeteg változáson ment keresztül. Gombamód elszaporodtak a csapatok és ez az esemény rengeteg alszcénát hozott magával. A mostanra veteránnak számító Inferno zenekar sok mindent megélt a színtéren, zenéjük sokat változott, de a gyökereiket nem hagyták el.

Több változás is történt az amerikai doom metal csapat, a Khemmis háza táján a 2018-as harmadik soralbumuk, a "Desolation" megjelenése óta (kritikánk ITT olvasható): először is átigazoltak a metal egyik legnagyobb kiadójához, a Nuclear Blasthoz, aminek eredményeként minden bizonnyal sokkal nagyobb promóciót kapnak és sokkal több rockrajongóhoz juthat el zenéjük. Másodsorban pedig trióra fogyatkoztak, mivel Daniel Beiers alapító basszusgitáros idén kiszállt a formációból.