Amikor létrejött a Kedvencek temetője rovatunk, hirtelen számtalan album ugrott be, melyről érdemes lenne megemlékezni. Hatalmas csapatok elfelejtett lemezei, kisebb csapatok alkotásai, melyek szintén hasonló cipőben járnak, és olyan kis gárdák albumai, melyekről sanszosan szinte soha senki nem…

Jelen cikkünk tárgya szerintem a legtökéletesebb példa arra, hogy egy alapvetően masszívan underground irányzat egyik képviselőjeként hogyan lehet mégis úgy bele-bele kacsintani a mainstreamebb világba, hogy közben végig megőrzi a csapat az identitását.

Szerintem eddig jelen cikkünk alanya okozta számomra a legtöbb fejtörést, mióta lemezkritikák írásával foglalkozom. Egy darabig abban sem voltam biztos, hogy írjak-e erről a korongról. De kezdjük az elején. 

Oka van annak, hogy mostani retrospektív anyagunk a britek tizenharmadik lemeze. Bár annyira nem régi maga az album, hiszen csak 11 éves, de pont egy olyan eleme az életművüknek, mely megdöbbentően mellőzött, még a csapat által is. Ezen a ponton már teljesen nyilvánvaló volt, hogy a sokat vitatott…

Kevés olyan zenekart tudok mondani az undergroundból, mely az elmúlt évek során jelenséggé nőtte ki magát. Ez a titulus következhet a csapat zenei teljesítményéből, illetve a színtéren elfoglalt szerepéből. Most nagy hirtelen olyan gárdákat tudnék emlegetni, mint a lengyel Mgła, akik nem csak…

Akik hasonló korosztályba tartoznak, mint én (20-as évek legvége, 30-asok legeleje), és a korai tiniéveikben kezdték el a szocializálódást a hazai rock/metal közegbe, esetleg még ilyen Margit-szigetes, Deák-teres, Nyugatis társaságokban is mozogtak, azoknak biztos valamilyen szinten dereng a svéd…

Most arról, hogy milyen a kapcsolatom a klasszikus hard rockkal, ugyanannyira tudnék ódákat zengeni, mint három mondatban összefoglalni. Én már bőven az a generáció vagyok, melynek mondjuk ki, amennyiben ez rajongása tárgya, úgy ez inkább egy mindenféle alapot nélkülöző kultuszimádat. Ez nem…

Ha van műfaj a metalon belül, mely a leginkább túltelítetté vált az elmúlt 8-10 évben, akkor az fixen a death metal. Ez az alapvetően '80-as, '90-es években fénykorát élő zsáner a 2000-es évekre eléggé háttérbe szorult, először a nu metal miatt, utána az esetek többségében mérhetetlenül kommersz…

Arra kellett rájönnöm, hogy ahhoz mérten, hogy milyen gyakorisággal járok koncertekre, megdöbbentően ritkán megyek black metalra. Emlékeimben az utolsó ilyen a pár hónappal ezelőtti Gorgoroth volt, előtte meg 2019-ben a Rockmaratonon a Marduk. Tény, hogy közben lenyomtunk egy többéves világjárványt,…

Nem fogok hazudni, számomra a hardcore mindig is az a műfaj volt, melynek bár értem a létjogosultságát és a miértjét, mégsem értem, hogy hogyan sikerült túlélnie a '90-es éveket. De most tök őszintén, a HC mindig is arról szólt, hogy egy a punknál kiforrottabb, de sokkal zsigeribb, sokkal direktebb…