Svéd black metal. Ha ezt hallod, mi jut eszedbe? Jó eséllyel ilyenek, mint a Marduk, a Funeral Mist, a Dark Funeral, a Necrophobic, elvontabb vonalról a Shining. Nyugalom, nekem is, főleg ha azt nézzük, hogy megveszekedett Dark Funeral-rajongó vagyok, plusz a Marduk a kedvenc black metal bandám.…

Kimondottan szeretem a súlyos, borongós hangulatvilágú zenéket, de nagyon nem mindegy, hogy ezeket az úgynevezett sötét szeánszokat mikorra időzítem, illetve szerkesztem bele a mindennapjaimba, mert ha nem éppen az ezt megkívánó hangulatomnak megfelelően párosítom össze, az bizony a legtöbbször…

A metal az elmúlt húsz évben a zenei brutalitás újabb fokozatait és csapásait fedezte fel vagy alakította ki. Az extremitáshoz fokozatosan adagolva hozzászokik az ember és egy idő után a pár évvel azelőtti elképzelhetetlen súlyosság már normává szelídül. Mint a kemény drogos, aki egyre gyakrabban…

A '70-es évek klasszikus (jórészt brit) progresszív rockja a túlzások időszaka volt: minél nagyobb, minél hosszabb a dal, a lemez, a szóló, a koncert, a színpad, annál jobb, abból baj nem lehet. Steve Howe gitárosról, a Yes törzsgárdájának tagjáról szól az az iparági legenda, hogy a turnékon imádott…

Mára zeneileg gyakorlatilag elválaszthatatlan szakadék tátong a még az internet berobbanása előtt, a '80-as években, a '90-es évtized első felében megalakult hagyományos bandák és az úgynevezett modern metal(-core) csapatok között. Mintha nem is ugyanabban a műfajban alkotnának: egész egyszerűen…

1994-es alakulása óta első nagylemezét adja ki 2021 januárjában az olasz Oceana zenekar. Olyasmi az ilyen művet meghallgatni, mint amikor az ember lánya elolvassa egy internetes cikkben, hogy hogyan kell száznapos tojást készíteni: elrohan agyagot, faszenet, kacsatojást meg egyebeket beszerezni,…

A kilencvenes évek második felében óriási kedvencem volt a svéd Lake Of Tears: a második és harmadik soralbumuk, a "Headstones" (1995), de különösen az "A Crimson Cosmos" (1997) egy időben kirobbanthatatlan részét képezték a CD-lejátszómnak. A kezdetben doom, később gótikus metal csapat az…

Azért az elég durva, hogy a King Weed nevű francia stoner banda 2017 óta tizen-egynéhány nagylemezt jelentetett már meg, ráadásul EP-kkel és válogatásalbumokkal is felduzzasztották a kínálatot. Mondjuk az utóbbin nem igazán lepődöm meg, esetükben ugyanis bőven van muníció ilyen jellegű anyagok…

És ahogy azt a Black Sky Giant-beszámolóban ígértem, folytatom tovább a kevésbé ismert, ám ígéretes stoner formációk bemutatását magazinunk hasábjain. Ezúttal egy egyszemélyes psychedelic-stoner/fuzz banda lemezét veszem górcső alá, akik szintén a földalatti mozgalom legalján helyezkednek el, a…

Eddig sem kételkedtem abban, hogy rengeteg stoner banda garázdálkodik szerte a nagyvilágban, de mióta a YouTube-on belehallgattam egy számomra ismeretlen stoner formáció új korongjába, azóta oly mértékben zúdítja rám a szolgáltató a hasonló stílusú bandák lemezeit, hogy el kell ismernem, a Covid…