Friss videóval jelentkezett a 2017-ben átmeneti pihenőre vonult, majd idén februárban új felállással aktivizálódó domoszlói Endemic. 

Lélekgyötrő címmel megjelent a budapesti modern metal csapat, a Dream Of Insomnia legfrissebb szerzeménye, melyre el is készült a zenekar legelső klipje is. A dal a készülő EP nyitószáma, a felvételek és a háttérmunkálatok az Ellátótér Hangstúdióban és az Y Sound Stúdióban zajlottak, Kökényes Dániel és Brucker Bence segédletével.

Negyedik stúdióalbumánál tart a svéd Avatarium: a Nuclear Blast kiadó november 22-én jelentette meg "The Fire I Long For" címmel aktuális anyagukat. A csapat stabilan, kétévente jelentkezik friss lemezzel és eddig mindig sikerült újabb és újabb színeket felfesteniük az együttes zenei palettájára. Nem árulunk el nagy titkot: most sem vallottak kudarcot és rendkívül erős produkcióval álltak elő, habár felütötte a fejét munkájukban egy számomra nem túl szimpatikus tendencia is.

Felmelegítve a káposzta sem jó; ezt a tanácsot szoktam adni azoknak az ismerőseimet, akik arról kérdezik ki a véleményemet, hogy mi lenne, ha újra összejönnének az exükkel. Erre az állításra nagyon csúnyán rácáfol a 2010-ben szétment, majd 2014-ben újra összeállt Despised Icon legújabb, november tizenötödikén a Nuclear Blast kiadásában megjelent albuma.

December 13-án jelenik meg a 2019 májusában alakult Muddy Roots első lemeze, mely a "Wings On My Back" címet viseli. Aki ennek a műfajnak a hazai képviselőit ismeri, azoknak a zenészek ismerősek lehetnek, hiszen a zenekar három tagja az idén feloszlott Burning Full Throttle együttest erősítette anno.

Na most akkor… Ezeket kategorizálja be valaki! Én inkább feladom. Experimentális alternatív folk jazz-rock? Hááát… bizonyára ilyen is van. Nem érdekes a címke. Feltekerem a hangerőt és megadom magam. Zsenik. Amikor már kezdi azt gondolni az ember, hogy sok új nem jöhet szembe az életben, nagyjából mindent hallott, ami még érdekes lehet, akkor kap egy ilyen taslit, nesze neked fiam, nem úgy van az!

Régebben nem igazán volt jellemző rám, hogy frontcsajos bandákat hallgattam volna. Igaz, akkoriban kevesebb ilyen jellegű zenekar tevékenykedett a rockszíntéren, mára viszont már gombamód elszaporodott e formációk száma.

A londoni The Quireboys nagylemezének idei megjelenésében látszólag nincs semmi rendkívüli. A kilencvenes évek vége felé volt egy hosszabb mosolyszünet náluk, azóta azonban majdnem minden évben előjönnek az úriemberek egy-egy koronggal. Ha azt mondom, nagyjából a maguk örömére, az rosszindulatú megjegyzésnek hathat, pedig nem az, ők tényleg saját maguk és aránylag kis létszámú, de lelkes rajongótáboruk szórakoztatására alkotnak.

Nem vagyok igazán jártas a death/black metal műfajban, kicsit ingoványos talaj ez nekem, ezért tartottam valamennyire a frissen megjelent Strigoi lemezanyag értékelésétől, de a félelem alaptalan volt, mert teljesen nyilvánvaló, hogy amit itt hallunk, az minőségi muzsika. Ezt ennél sokkal jobban nagyon nehéz művelni.

Furcsa szerzet az extrém metal undergroundban a King együttes: ausztrál csapatként játszanak fagyos, tradicionális norvég black metalt, ráadásul a zenekari tagok múltja egyértelműen a grindcore-hoz és a technikás death metalhoz kötődik, így némileg meglepő volt a 2016-os "Reclaim The Darkness" című debütalbumuk megjelenése és színvonala (lemezkritikánk ITT olvasható).