Tavaly a szerkesztőségünk minden tagja összeállított egy Top 20-as listát a kedvenc metallemezeiből. Nem volt egyszerű feladat... Sok minden kimaradt akkor, a jelen iromány tárgya is. De mivel nemrég indítottuk útjára a Kedvencek temetője című rovatunkat, így most végre van lehetőségem megemlékezni erről a korongról, mely szintén óriási hatással volt rám annak idején és a mai napig is rendszeres vendég a lejátszómban.

Tudományos kísérletek igazolják, hogy a hőség legjobb ellenszere a hideg sör és a rockzene kombinációja. A vegyítési arány ízlés szerint változhat, az a fontos, hogy mindkettő tartalmazzon markáns, jól megjegyezhető ízeket, és minimum csettintésre késztesse a fogyasztót. A maximum pontos meghatározása még jelenleg is kutatások tárgya. Akinek a hűtőfolyadék már rendelkezésre áll, de még nem tudja, mivel is döngesse a hangfalakat, annak figyelmébe ajánlom a Moonshine Zombies egészen friss bemutatkozását.

Irgalmatlan mennyiségben özönlenek felénk az újabb és újabb rockvideók, nem is lehet mindet befogadni, feldolgozni, még ha naponta írnánk a Videológiát, akkor sem. De legalább tízes csomagokkal próbáljuk ellátni a nyaralásra igyekvő (vagy még csak készülő) rajongókat. A kattintások alapján egyre népszerűbb a rovat, legutóbb Gábor kedvenceit is sokan mazsolázták végig. Most megint azok közül zoomolunk rá néhányra, amelyeket Mr. Zoom, azaz én kitúrtam az áradatból. Lesz itt: frontcsajos metal, eleven Antikrisztus, repülő leopárdnő, és rothadó belsőség. Jó videózást!

Most pedig veszek egy nagy levegőt és megpróbálom elmondani gondolataimat arról a nagylemezről, amely már június 4. óta elérhető a nagyközönség számára, így természetesen számomra is. Rövid magyarázattal tartozom a késlekedés miatt: sajnos az albumot még mindig emésztem. Kissé úgy érzem magam, mint amikor a hóhért akasztják, amikor ezt a kritikát kipréselem magamból. Hiszen én magam szoktam írni bizonyos recenziók esetében, hogy talán a csapat régi rajongóinak nem tetszik az új lemez, de egyébként nagyon is értékes, csak el kell vonatkoztatni attól, amit a korábbiakban csináltak ... és most én vagyok ez a régi rajongó.

Érdekes dolog a rajongás. Szinte biztos vagyok benne, hogy minden kedves olvasónknak megvannak a saját tényleg meghatározó zenekarai, melyek nyomán kialakult a zenei ízlésük. Itt nagyon fontos megjegyeznem, hogy szigorúan zenekarról, és nem albumról van szó. Olyan zenekarokról, melyek - bármi is történjen - fixen bebetonozzák magukat az ember életébe, és ha azt mondja valaki, hogy mondj egy kedvenc lemezt, akkor meg vagy lőve, mert minden albumukról van legalább három olyan dal, mely miatt képes vagy akár még az adott brigád leggyengébb lemezét is végig hallgatni, esetleg a folyamat közben még be is kap a gépszíj, és találsz még pár nótát, melyre addig nem kaptad fel a fejed.

A Communion Of Souls nevű norvég zenekarról nem írt még senki Magyarországon, s ennek oka valószínűleg abból fakad, hogy a manapság nem éppen divatos heavy/speed/power metal berkeiben mozognak. Tulajdonképpen az új Helloween-lemez kapcsán vettem őket elő, ez indított el engem erre a nálam meglehetősen perifériára szorult területre. Akiknek tetszett a Helloween-album zenei körítése, de kicsit soknak érezték a Kiske-féle magas labdákat, azoknak nagyon bejöhet a COS, mert ők is hasonló vizeken eveznek, de közel sem mennek annyira bele a sikolyok, kitartott hangok világába, mint német kollégáik.

Nehéz állást foglalni amellett, hogy egy frissen megalakult, sok-sok energiával és mondanivalóval teli, de még nem egészen kiforrott koncepcióval rendelkező, illetve kellő rutinnal felvértezett formáció képes-e igazán nagyot robbantani vagy egy évtizedek óta olajozottan működő, vérprofi gépezet.

A brit metalcore brigád, a Bullet For My Valentine gyakorlatilag lemezről lemezre váltogatja a keményebb - poposabb megközelítést és ember legyen a talpán, aki kiigazodik a stílusukon. Most úgy látszik, hogy ismét a zúzás ideje jött el, mert a Spinefarm kiadó gondozásában október 22-én egyszerűen csak "Bullet For My Valentine" címmel érkező új album első dala, a Knives azért odapörköl (a brigád előző két lemezéről ITT és ITT írtunk kritikát).

Hetedik stúdióalbumával jelentkezik a brit extrém metal alapbrigád, a Carcass: szeptember 17-én a Nuclear Blast kiadó égisze alatt érkezik a "Torn Arteries" címre keresztelt korong. Most a Kelly's Meat Emporium című kellemes darálás hallgatható meg a hajtás után.

A svéd dallamos death metal intézmény, az At The Gates július 2-án jelenteti meg a Century Media Records gondozásában legújabb soralbumát "The Nightmare Of Being" címmel, melyről most a The Fall Into Time című nóta klipjével lehet megismerkedni. A videót a metalberkekben jól ismert román művész, Costin Chioreanu rendezte (a csapat előző lemezéről ITT írtunk kritikát).