Oka van annak, hogy mostani retrospektív anyagunk a britek tizenharmadik lemeze. Bár annyira nem régi maga az album, hiszen csak 11 éves, de pont egy olyan eleme az életművüknek, mely megdöbbentően mellőzött, még a csapat által is. Ezen a ponton már teljesen nyilvánvaló volt, hogy a sokat vitatott…

Kevés olyan zenekart tudok mondani az undergroundból, mely az elmúlt évek során jelenséggé nőtte ki magát. Ez a titulus következhet a csapat zenei teljesítményéből, illetve a színtéren elfoglalt szerepéből. Most nagy hirtelen olyan gárdákat tudnék emlegetni, mint a lengyel Mgła, akik nem csak…

Akik hasonló korosztályba tartoznak, mint én (20-as évek legvége, 30-asok legeleje), és a korai tiniéveikben kezdték el a szocializálódást a hazai rock/metal közegbe, esetleg még ilyen Margit-szigetes, Deák-teres, Nyugatis társaságokban is mozogtak, azoknak biztos valamilyen szinten dereng a svéd…

Most arról, hogy milyen a kapcsolatom a klasszikus hard rockkal, ugyanannyira tudnék ódákat zengeni, mint három mondatban összefoglalni. Én már bőven az a generáció vagyok, melynek mondjuk ki, amennyiben ez rajongása tárgya, úgy ez inkább egy mindenféle alapot nélkülöző kultuszimádat. Ez nem…

Ha van műfaj a metalon belül, mely a leginkább túltelítetté vált az elmúlt 8-10 évben, akkor az fixen a death metal. Ez az alapvetően '80-as, '90-es években fénykorát élő zsáner a 2000-es évekre eléggé háttérbe szorult, először a nu metal miatt, utána az esetek többségében mérhetetlenül kommersz…

Arra kellett rájönnöm, hogy ahhoz mérten, hogy milyen gyakorisággal járok koncertekre, megdöbbentően ritkán megyek black metalra. Emlékeimben az utolsó ilyen a pár hónappal ezelőtti Gorgoroth volt, előtte meg 2019-ben a Rockmaratonon a Marduk. Tény, hogy közben lenyomtunk egy többéves világjárványt,…

Nem fogok hazudni, számomra a hardcore mindig is az a műfaj volt, melynek bár értem a létjogosultságát és a miértjét, mégsem értem, hogy hogyan sikerült túlélnie a '90-es éveket. De most tök őszintén, a HC mindig is arról szólt, hogy egy a punknál kiforrottabb, de sokkal zsigeribb, sokkal direktebb…

Elöljáróban annyit szeretnék mondani, hogy komoly kétségeim voltak azzal kapcsolatban, hogy írjak-e erről a lemezről. Aki nem érti, hogy miért, annak felvázolom. A Host lényegében két ember, a Paradise Lost gitárosának (Greg Mackintosh) és énekesének (Nick Holmes) az agyszüleménye. Az egésznek nem…

Ha van valami, amit eddigi közel 30 évem alatt megtanultam, hogy beleáshatod magad bármennyire is a saját szubkultúrádba, mindig lesznek oldalai, rétegei, melyek elmennek melletted. Ez nem azért van, mert nem voltál elég alapos, vagy nem érdekelt volna eléggé az adott témakör, csak egyszerűen az…

Soha nem voltam különösebben elkötelezett híve a metalcore-nak. Számomra ez mindig is az a műfaj volt, melynek ugyan megvannak a saját titánjai, de számomra soha nem tudta elsöprően igazolni a körülötte felgyülemlett felhajtást. Őszintén szólva képtelen voltam felfogni, hogy a pubertás elhagyása…