Szerintem a stoner és a grunge több ponton is keresztezi egymást, nyugodtan tekinthetünk úgy rájuk, mint rokon műfajokra. A Sabbath-alapú riffek, a vastag, karcos és torz hangzás, a tempók összecsengése és még sorolhatnám. Szóval, ha ezek a stílusok össze vannak eresztve, abból nagy baj nem lehet.

Sokadjára bizonyosodik be, hogy egy adott stílust csak azok tudnak hitelesen, szívből és autentikus módon játszani, de főleg abban a stílusban új dalokat írni, akik ott voltak annak a színtérnek a születésekor vagy éppen annak fénykorában alkottak. 

Nagyüzembe kapcsolt a Rockmaraton a fellépők nyílvánosságra hozatalában. Az elmúlt héten négy nemzetközi és négy hazai zenekart jelentettek be. Vasárnap újabb négy hazai névvel jelentkeztek, Kedden pedig három nemzetközi és két hazai hardcore csapatot jelentettek be.

Egyszemélyes atmoszferikus black metal produkció Oregonból - ennyit tudtam csak az Aureole új lemezéről, amikor az asztalomra került. Felemás gondolataim voltak: Portland zenei szcénája nagyon közel áll a szívemhez, de az atmoszferikus dolgoknak mindig úgy ülök neki, mintha egy közgazdaságtan előadást kellene meghallgatnom egy levegőtlen, homályos tanteremben. Mély sóhajjal nyomtam hát meg a lejátszás gombot a bő egyórás “Alunarian Bellmaster”-rel a lejátszóban.

Legendákról nehéz rajongóként írni, több szempontból is. Egyrészt, szinte lehetetlen levetkőzni a hozzájuk kötődő személyes élményekből táplálkozó elfogultságot, melyek miatt bármilyen kritika alapvetően csak torz lehet. Másrészt, ott lebeg a csalódás elkerülhetetlen, miazmás köde, melyet mindenki szeretne elkerülni: a csalódás ugyanis veszteséget szül, gyakran végérvényesen, visszamenőleges módon is.

Nem mondanám, hogy nem voltam meglepve, amikor először életjelet adott magáról a "Hopiumforthemasses". Nem tagadom, hatalmas Ministry-rajongó vagyok, de még így is kicsit elhamarkodottnak éreztem a 2021-es "Moral Hygiene" (az albumról készült cikket ITT találod) után ennyire hirtelen letenni egy új lemezt az asztalra. Tény, a 2018-as "AmeriKKKant" (cikk ITT) és az előbb említett album között is három év telt el, viszont az abból azért a nagy része nem lezárásokkal, meg pandémia általi korlátozásokkal telt, ergo, azt azért rendesen be tudták mutatni a nagyérdeműnek.

A mesterséges intelligencia mellett már nem mehetünk el szó nélkül. Ami egykor csak a sci-fi filmekben fordult elő, mára valósággá vált. Jelenléte és térnyerése a zeneiparban is megfigyelhető. A hologramos koncertektől a generált videókon és dalokon át egészen a szövegekig és borítókig végbemenően mindenhol ott a keze. Az, hogy ez mennyire jó és milyen hatása lesz hosszútávon, azon napestig lehetne vitatkozni. Nem csoda, hogy ez a téma sok zenészt, zenekart is megihletett.

Megosztott kiadvány jelenik meg a Heavy Psych Sounds gondozásában május 17-én "Interstellar Cosmic Blues & The Riffalicious Stoner Dudes" címmel, melyen a 2012-ben elstartolt amerikai stoner rock csapat, a Geezer, valamint az Isaak osztozik majd. Elsőként a Geezertől a Little Voices hallgatható meg róla (a két csapat előző albumairól ITT és ITT találsz kritikát).

Ég a boszi, ég... Az egyesült államokbeli stoner formáció, a Saltpig május 31-én hozza ki debütáló albumát azonos címmel a Heavy Psych Sounds kiadó gondozásában, melyről elsőként a Burn The Witch című dalhoz forgatott videoklippel ismerkedhettek meg.

Mint már ismert, 2024-ben újra lesz Rockmaraton a dunaújvárosi Szalki-szigeten. Már azt is lehet tudni, hogy a jubileumi fesztivál húzóneve és nagyágyúja a Judas Priest lesz. De emellett is szép számban jelentettek már be nemzetközi zenekarokat. Úgymint Accept, Beast In Black,  Alestorm, Igorrr, Amorphis, The 69 Eyes, Destruction, Rotting Christ, Annisokay, Evil Invaders, Krisium, Uada, Marduk. Most újabb négy nemzetközi névvel  és egyúttal négy hazai fellépővel is bővült a lista. De ezzel még koránt sincs vége a bejelentéseknek.