Ha jó zenét akarsz hallgatni, akkor ajánlom figyelmedbe a Meshiaak új korongját. Ennyi, befejeztem. Ja, nem. Tulajdonképpen ez is elég lenne mint ajánló, mert az ausztrál banda egyéni, sokoldalú, és nem utolsósorban világszínvonalon alkot, ám ennyivel nem ússzátok meg.

A mai nappal elérhető egy pengés riffekkel operáló, brutál erős, minden oldschool thrasher ízlésvilágnak megfelelő album a szlovák Čad gárdájától. Úgy tolják a fémet, mint Jani bácsi Juli nénit, fáradhatatlan lendülettel, fiatalos hévvel, kíméletlenül. Annak idején az ózdi kohókban nem készült ilyen minőségű anyag, pedig ott sem vették félvállról, de hát ezzel a negyven perccel nehéz bármilyen acél keménységét szembeállítani. A lemezhez forgatott videó talán az év egyik legjobbja, de az első tízben feltétlenül ott a helye!

Valami miatt H.P. Lovecraft amerikai horror/fantasy/sci-fi író munkássága örök helyet talált magának a nemzetközi metalszíntéren: fogalmam sincs, hogy miért pont ő, miért nem például Stephen King.

Megkésett értekezésem tárgya egy lassan tízéves kiadvány, a Dublin Death Patrol második lemeze, amely véleményem szerint nem kapta meg annak idején a kellő elismerést. Egy kicsit elsikkadt a lemezdömpingben. Nem is igazán vették komolyan, amolyan vadhajtásként kezelték, ami érdekességnek jó, de annál nem több.

Nincs kizárva, hogy az évtized lemeze született meg bő egy hónapja Görögországban. Jól emlékszem a pillanatra, amikor találkoztam vele, hiszen már a borító megfogott. Volt benne valami misztikus, valami különleges, megmagyarázhatatlan vonzás. Semmit nem hallottam a zenekarról korábban, és még fel sem csendült az első dallam, mégis éreztem, hogy valami különlegeset fogok hallani. Elindítottam a lejátszót, s azután csak ámultam-bámultam a csodálkozástól.

A finn melo-death brigád, az Alexi Laiho vezette Children Of Bodom bejelentette hivatalos Facebook-oldalán, hogy a tagság háromötöde, azaz Jaska Raatikainen dobos, Henkka T. Blacksmith basszusgitáros és Janne Wirman billentyűs kilépett a csapatból. Ezzel a gitáros/énekes elveszítette a '90-es évek közepe óta mellette dolgozó társait.

Az ausztrál Airbourne (Joel O'Keeffe - gitár/ének, Ryan O'Keeffe - dobok, Matt "Harry" Harrison - gitár, Justin Street - basszusgitár) leginkább arról híresült el, hogy ők egy amolyan AC/DC-kópia zenekar vagy mi. Kaptak már hideget-meleget, de az vitathatatlan, hogy minőségi, színvonalas muzsikát tolnak. Energikus, elsöprő erejű koncertjeik pedig még jobban ráerősítenek a banda hírnevére.

A 2018-ban megalakult svájci szimfonikus metal csapat, az Ad Infinitum új dallal állt elő Halottak napjára: Tim Burton 1993-as Karácsonyi lidércnyomás című filmjének főcímdalát dolgozták fel és gondolták újra. A banda készülő bemutatkozó albuma a Napalm Records gondozásában fog megjelenni.

Amikor Fela Kuti nigériai szabadságharcos/zenész/költő a hatvanas évek végén világra segítette az afrobeat zenét, s ezzel valóságos műfajteremtő lett, egész biztosan nem gondolta volna, hogy a kétezres években éppen Chilében lesznek olyanok, akik zenei örökségét továbbviszik.

Kíméletlenül letaglóz a görög Nightstalker legújabb lemezének nyitószáma, az első percekben csak kapkodja a fejét az ember, milyen jól szólnak, és micsoda meglepetés, ez az érzés nem múlik el. Sőt! Végigvonul mind a nyolc számon, azaz mind a negyvenkét percen.