Ha valaki egy kicsit is követi a metal eseményeit, az pontosan tudja, mekkora teljesítmény a németországi Wacken színpadán fellépni. Ha valaki egy csöppet jobban odafigyel a fémzenei történésekre, az azt is tudja, hogy a Wacken Metal Battle Hungary keretein belül erre idén (is) lehetősége volt egy…

Ígéretéhez híven végre bejelentette a Fekete Zaj Fesztivál az eddig beharangozott nevek – és pár újabb fellépő – napi beosztását. Így ha valaki nem tudná megoldani, hogy teljes hosszában részt vegyen a fesztiválon, kiválaszthatja a kedvenc napját (vagy napjait), hogy semmiképp se maradjon ki a…

Szinte véletlenül csíptem el, hogy az észak-karolinai Stellar Circuits június kilencedikén új lemezzel rukkolt elő, és milyen boldog vagyok, hogy észrevettem! Aki a prog-metalját dallamosan, technikásan, vagy odacsapósan szereti, az semmiképp se hagyja a radarja alatt elsuhanni a „Sight To…

Ha az eddigi nevek nem győztek volna meg minket (mi ITT írtunk róluk, de a fesztivál hivatalos Facebook-oldalán is felidézhetjük őket, IDE kattintva), újabb fellépő csomaggal jelentkezett a Mátra-sástói underground fesztivál.

Próbáltam, de nem sikerült a szcéna idei legmegosztóbb bandája mellett elmennem szó nélkül. A brit Sleep Token teljesen váratlanul robbant be a metal színterére „Take Me Back To Eden” című bő egyórás lemezével. A reakciók a legkülönbözőbbek voltak: kritikusok izzó gyűlölettel vagy fejvesztett…

Magazinunk visszajáró vendég a Mátra-Sástón évente megrendezésre kerülő Fekete Zaj Fesztiválon; tavalyi beszámolóinkat ITT, ITT és ITT olvashatjátok. Úgy tűnik, idén is készíthetjük a kempingfelszerelést, hívhatjuk a metalos barátokat, fényesíthetjük a fesztiválozós bakancsot, ugyanis a Kékestető…

A Tiansen zenekar a magyar metalszcéna egyik kiemelkedő ékköve - és a szóhasználat nem véletlen, ugyanis a dallamos prog-metalban utazó zenekarnak nem csak a tehetsége csillogó, de májusban jelenik meg legújabb lemezük is, amely az "Emerald" - smaragd - nevet kapta. Az új lemezről kérdeztük a…

Metalos körökben szeretünk feszülni, mint pók a lucernásban, hogy ki mennyire kemény zenét hallgat. Persze az, hogy mi számít keménynek, már egy nehezebb kérdés: lakossági műfajokból az ember ide sorolná mondjuk a black és a death metalt, de ahogy ezeket leírom, már látom is nyílni a brutális zenék…

Évek óta agyalok rajta, mi fogott meg annak idején annyira az Amplifier zenekarban - a brit banda dallamos, pszichedelikusba hajló, de inkább klasszikus rockot játszik, és én ezzel a műfajjal mindig úgy voltam, mint az angol konyhával - meh. De valamiért előző, 2017-es lemezük annyira magával…

Ha tetszik ha nem, az idő rohan, a műfajok változnak, a hanghordozók evolválódnak, a zeneipar átalakul, és a zenei diskurzus is platformról platformra mászik. Ipszilon generációsként a kedvenc ilyen felületem pedig nem más, mint a YouTube. Mert lehet ugyan a pirosháromszöges honlapra kígyót-békát…