Megállíthatatlanul robog előre a paksi Gastroblues Fesztivál gépezete, a blues, a jazz, a rock és a gasztronómia kedvelői immáron 32. alkalommal élvezhették a ízek és a hangok gazdag tónusait. Új helyszínen, az ASE Csarnokban került megrendezésre a lassan krisztusi korba érő nemzetközi dzsembori, a kiváló akusztikával bíró tágas és megnyerő objektum újabb színekkel gazdagította a fesztivál palettáját.
Tizenöt éve már, hogy a Mood, valamint a Stereochrist és a Wall Of Sleep zenekarok egykori tagjaiból verbuválódott doom metal formáció, a Magma Rise beindította a motorokat. Idén tavasszal jelent meg a csapat negyedik nagylemeze (kritika ITT), ennek apropójából kerestük meg a zenekarvezetőt, Holdampf Gábor énekes-basszusgitárost. Gábor mesélt nekünk az új album dalszövegeiről, a banda határozott működéséről és arról is, hogy milyen feltételek mentén mennének át az USA-ba koncertezni.
Hazánk legrégebben megrendezésre kerülő bluesfesztiválján, a 32. Nemzetközi Gastroblues Fesztiválon július első napjaiban ismét találkozhatnak a blues, a jazz, a rock és a gasztronómia kedvelői Pakson. A július elsején kezdődő klubkoncerteket követően pénteken és szombaton az új főhelyszínen, az ASE Csarnokban fellép többek között a francia gitárvirtuóz, Laura Cox, a 27 éves szicíliai Matteo Mancuso, az új gitáros zseni, aki „The Journey” című tavalyi albumával üstökösként robbant a gitárvilág egére.
Miután a holland Delain 2021 februárjában, addig ismert felállásában megszűnt létezni, Charlotte Wessels nem tétlenkedett, és elkészítette első szólóalbumát, amely a "Tales From Six Feet Under" címet viselte, egy évvel később pedig utódja, a "Tales From Six Feet Under Vol II" is a boltokba került.
Igazán elismerésre méltó, amit a 2020-ban újraindult zalaegerszegi death metal csapat, a Monastery az elmúlt pár év leforgása alatt elért/összehozott. A banda nem unatkozik: amikor éppen nem lemezt készít vagy videoklipet forgat, akkor a kedvenc külföldi csapatai társaságában turnézik (előző albumuk kritikája ITT olvasható). A Monastery dobosa-vezetője, Billy adott nekünk helyzetjelentést.
Általában úgy tűnik, hogy a skót metalszíntér olyan zenekarokból áll, amelyek vagy ősi mítoszokról, népmesékről és történelemről énekelnek, vagy olyanokból, amelyeket a düh, a nyomor, a társadalmi hátrányok, a politikai harcok, valamint a hatalom és a kormányzat iránti hangos ellenszenv hajt. Elég csak a dallistát végignézni ahhoz, hogy tudjuk, melyik kategóriába esik az Edinburgh-i Perpetua.
Pár hónapja – az események szövevényes összefonódása miatt – egy este Eindhoven egyik hamburgerezőjében egy amerikai zenekar, a Stellar Circuits társaságában találtam magam, holland sört kortyolgatva, és a banda énekesének sültkrumplijával szemezgetve. Ekkor szegezte nekem a kérdést a csapat basszerosa: na, és milyen a magyar metalszcéna? Amire én hirtelen nem is tudtam mit mondani. Hiszen valójában tényleg milyen? Mit lehet erre válaszolni? Mi ír le minket a legjobban? Milyen zenekart ajánlanék valakinek, aki nem hogy a magyar metalszcénáról, de az országról sem nagyon hallott eddig?
A holland Epica frontasszonya Arjen Lucassen segítségével készíti első szólóalbumát, amely a "Vermillion" címet viseli majd, és augusztus 23-án jelenik meg. Simone megnyugtatta a rajongókat: nem hagyja el a zenekart, sőt, új nagylemezük munkálatai is javában zajlanak, amely előreláthatólag 2025-ben kerül boltokba.
Július 9.-én újra hazánkban koncertezik a multiplatina eladásokkal rendelkező Five Finger Death Punch. A zenekarnak ez lesz a harmadik hazai fellépése. Az eredetileg a Barba Negrába szervezett koncert a nagy érdeklődésre való tekintettel a Budapest Arénába került át. A Barba Negrába megváltott jegyek változatlan formában érvényesek és már ülőhelyek is kaphatók.
Ma indul az osztrák gigafesztivál, és elérhetővé is vált a fesztivál részletes időbeosztása. Így már lehet tervezgetni, mikor melyik színpadhoz kell fáradni, ha látni szeretnénk kedvenceinket, esetleg van-e ütközés egyik-másik helyszínen, a kiszemelt bandák fellépési időpontjaiban. A részletes időbeosztás ITT érhető el.
