Idén nem a sodródós fesztivállátogatási metódust lőttem be magamnak, hanem inkább a célirányos koncerttervet választottam. Nyilvánvalóan a számomra üresjáratok idején volt némi bolyongás a színpadok között.

Manapság egyre inkább az az érzésem, hogy bár nem kell megerőltetni magunkat ahhoz, hogy jó (új) zenéket találjunk, az elmúlt évek vagy akár évtizedek szórása nem tudott és nem is fog már korszakalkotó, ikonikus remekműveket kitermelni. Hogy miért? Nem tudom, talán mert tényleg őrülten nehéz lehet új dolgokat kitalálni.

A Mélancolia az ismeretlenség fátyla alól bukkan elő, egy meggyötört lény. A sötétség hírnöke, aki a kétségbeesés, a szorongás és a nyugtalanító melankólia karmai közé szorult. Az újoncok határozottan megérkeztek és teljes mértékben nyomot kívánnak hagyni a színtéren, amit mi sem bizonyít jobban, mint a "HissThroughRottenTeeth" című bemutatkozó anyaguk.

Régi-új dallal jelentkezett a hazai deathcore-metalcore csapat, a Soulharbour Farewell címmel. A zenekar alapötlete 2017 környékére tehető, amikor Kulutácz Endre és Mede György közös dalt készítettek Endre Silent Homes-ból való távozása után. Egy évvel később elkészült egy újabb dal, majd 2021-ig az egyéb elfoglaltságaik miatt nem folytatták közös munkát. A kétszemélyes projekt rövid időn belül zenekarrá vált a Silent Homes és a Midnight In November volt tagjaival kiegészülve.

A Junkies zenészeiből megalakított hazai dallamos black metal zenekar, a Stoneblood új - és egyben utolsó - dalukkal jelentkezett Departer címmel (a csapat debütalbumáról ITT írtunk kritikát). A dal egy nem régiben előkerült szöveg köré íródott, mely a többi Stoneblood-szerzeménnyel megegyezően a 2021-ben eltávozott Paragon Zero-gitáros P. tollából származik. Hangszerelése az előzőleg kiadott anyagokkal szemben formabontóbb, az eddig háttérként jelen lévő tiszta ének ezúttal főszerepet kapott.

A S.O.O.T. zenekar hamarosan megjelenő harmadik lemeze felvezetéseként egy újabb klippel jelentkezett. A Kollár Ádám gitáros-dalszerző által megálmodott és vezetett projekt - ahogy a kezdetektől, úgy most is - vendégénekesekkel készítette el a "Signed Out On Third" dalait.

Már fiatalon rá kellett jönnöm, hogy sajnos a legtöbb barátom nem osztozik az ízlésemben, emiatt sorra maradtam le a jobbnál jobb bulikról. Zenekarok jöttek-mentek a környékemen, én meg tehetetlenül néztem (képletesen, nem a színpad előtt állva), mert nem volt kivel elmennem a koncertre. Aztán idővel ezt megelégeltem, és azóta sportot űzök abból, hogy egyedül járok helyekre. Amennyiben te is hasonló problémával küzdesz, ez a cikk neked szól!

Gyülekező esőfelhők alatt, de töretlen lelkesedéssel folytatódott augusztus 18-án a Fekete Zaj Fesztivál harmadik napja. Az emberek, a ruhák, a mosdók és a sátrak már egyre leamortizáltabbak, de nincs pihenés, hisz jönnek a jobbnál jobb fellépők a mátra-sástói rendezvény második felében.

Meglepő friss dallal jelentkezett a Samas. A modern metalban utazó csapat egy igényes animált szöveges videót készített az új számhoz, amiért Gerdelics Miklós felelt. Hangzásban és stílusban sokat változott ez a mostani az előzőekhez képest, ami egyben előrevetíti azt is, hogy a készülő új album is sokkal dallamosabb és éneklősebb metalt tartogat számunkra.

Hátizsákkal, sátorral, jegyzetfüzettel, sokadmagammal vártam augusztus 16-án délben a Mátra-Sástó kemping bejáratánál, hogy végre kinyissa kapuját Magyarország egyik legizgalmasabb fesztiválja, a Fekete Zaj. Bár a beléptetés zökkenőmentes volt, eddigre már minden perc hosszabbnak tűnt, mint valójában, hiszen a hálózsákos, tetovált, feketébe öltözött látogatók már régóta várták ezt a pillanatot. És már az első nap tapasztalatai alapján is azt lehet mondani: megérte a várakozás.