Több névváltoztatás után végül Tábor Fesztivál néven került megrendezésre immáron 15. alkalommal a Zorall zenekar "kis" házifesztiválja. Igen, a kicsit idézőjelbe téve, mert a kezdetben a Zorall táboraként indult rendezvény mára egész nagy fesztivállá nőtte ki magát. Az esemény minden évben augusztus utolsó hétvégéjén kerül megrendezésre, kivéve persze a Covid-időszakot.

Vannak azok a zenekarok, melyek lehetnek bármennyire undergroundok, jó eséllyel senkinek sem kell bemutatni őket. Ilyen vagy olyan formában már biztosan minden metalkedvelő találkozott velük, legalább név szintjén. Idesorolhatóak az olyan csapatok, mint a Gorgoroth, a Mayhem, az Infant Annihilator vagy jelen kritikám tárgya, a Dying Fetus.

Térdig a Covid-hullámban gázolva jelent meg a Vandenberg 2020-as előző nagylemeze (kritika ITT), mely ha nem is hagyott túlságosan mély nyomokat a jelenlegi dömpingben, a kihalófélben lévő hard rock műfaj értékes lenyomata, még annak ellenére is, hogy egy modern ízektől mentes, régi vágású darab.

Októberben várható a hazai dadaista death metal csapat, a Mutilation Case debütalbuma, melyhez az első dal, a Bádog szemfedél videója már meg is tekinthető a hajtás után. A hangszerek mögött N. (Rém), míg a mikrofon mögött Jim Jones (Purulent Rites, Phoschydeux) foglal helyet, a számban pedig a Ghost Toastból ismert Rózsavölgyi Bence is játszik. A lemez egyfajta konceptanyag lett, amelyben a XX. század ismert és kevésbé ismert magyar bűneseteit dolgozza fel a zenekar. 

Egy műfaj betokosodásának, bealkonyulásának egyik legegyértelműbb jele, ha már alig-alig lep meg bennünket bármely ilyen jellegű produkció. Valahogy ez a helyzet mostanában: egyre kevésbé kapom fel a fejem az iszonyatos mennyiségben érkező albumpromókra, legyen az a legaktuálisabb amerikai-brit sztárbanda vagy a legeldugottabb kelet-timori underground post-progresszív blackened ukulele-core formáció. Persze lehet, hogy egyszerűen csak velem van a baj és negyvenévnyi zenehallgatást követően mindösszesen csak besokalltam. Ám valahogy mégis túl könnyűnek érzem az utóbbi magyarázatot. 

Elrepült ez a nyár is. Igazán kiváló stadionkoncertekben és fesztiválokban volt részünk. A szeptember kicsit szegényesebb lesz a nagy nemzetközi neveket illetően, de a hazai mainstream fut egy utolsó kört, kihasználva a még kedvező kora őszi időjárást egy-egy nyárzáró bulival. Az underground zenekarokért pedig ismét érdemes figyelni a klubok programjait.

Tudatosan nem írtunk eddig a Rammstein énekesével, Till Lindemann-nal szembeni, szexuális visszaélésekkel kapcsolatos vádakról. Egyrészt azért nem, mert kerüljük a bulvárhíreket, másrészt azért nem, mert semmilyen bizonyíték nem állt rendelkezésre az ügyben, de most változott a helyzet (a banda előző két albumáról ITT és ITT írtunk kritikát).

Érdemes figyelni a Nemzeti Kulturális Alap weboldalát, hiszen augusztusban kiírásra kerülnek a Hangfoglaló Könnyűzene Támogató Program Kollégium 2024. január 1. és 2024. december 31. közötti időszakban megvalósítandó nyílt pályázatai.

Martonvásáron zárul az idei Fülesbagoly Tehetségkutató-sorozat szeptember 17-én. A Fejér megyei kisvárosból indult hét éve a könnyűzenei verseny, majd bővült budapesti, debreceni és keszthelyi helyszínnel, és mára közel 2000 produkció jelentkezett rá. A záróeseményen is rengeteg értékes nyereményt ítél oda a döntősöknek a zsűri, melyben újdonságként ott ül majd Schoblocher Barbara, a Blahalouisiana énekesnője.

A Miserium progresszív metal csapat egykori tagja, Tari Szabolcs énekes-gitáros-dalszerző által 2020-ban létrehozott From The Sky stúdióprojektnek indult, hogy aztán a remek visszajelzéseket kapott 2021-es debütalbum, a "Rex" sikerét követően többek között Geoff Tate és az Amon Amarth előtt is felléphessenek. 2023 februárjában pedig meg is érkezett második soralbumuk, az "Antarktika", elődjéhez hasonlóan ismét a HammerWorld magazin mellékleteként (a bemutatkozásukról ITT írtunk kritikát).